Svéd(d)élet(t)

Svéd tehénélet

Itt, Svédországban sajnos lassan véget ér a nyár: még a déli megyékben is jó két héttel később érkezik a tavasz a Magyarországon megszokotthoz képest, és az ősz is kb. két héttel korábban köszönt be. Vagyis mínusz egy hónap a jó időből. (Ezzel összhangban az iskola is augusztus 15-e körül kezdődik.) És persze minél északabbra megyünk, annál kevesebb nyárra számíthatunk. Tegnap beszélgettem egy izlandi nénivel - számára legalább annyira ”egzotikusnak” hatott, hogy valaki Magyarországról jött, mint számomra az, hogy Izlandról -, és többek között megkérdeztem, hogy mit tanácsol, mikor érdemes Izlandra utazni, amikor már kezd zöldülni a természet. Nos, ott az júniusban van. Jól el is viccelődtünk rajta, hogy azokat az éveket szereti a legjobban, amikor a két nap nyár pont hétvégére esik :)

Viszont a rövid nyárért cserébe kárpótolják Skandináviát a hosszú világos napok, amikor már kora hajnalban süt a nap, este 11-kor még bőven világos van, és igazából az éjszaka sem sötét éjszaka, csak amolyan derengés.

De egyelőre még nyár van, és ilyenkor megjelenik a boltok polcain a Sommarmjölk, azaz a "nyári tej”.

Aki járt már Svédországban, még ha csak rövidebb időre is, annak minden bizonnyal feltűnt, hogy viszonylag nagy számban lehet legelésző teheneket látni. Holott a többségnek biztosan nem a svédek jutnának eszébe először, ha tehenészetükről ismert nemzeteket kellene megnevezni. Márpedig a svédek nagyon tudatosan odafigyelnek arra, hogy lehetőleg csak svéd származású tejet, húst, tojást, stb. vásároljanak, tehát lényegében a teljes lakosság ilyen jellegű szükségletét az országon belül kell előállítani. Ezen felül a svéd ”legelőtörvény” előírja, hogy mely időszakokban minimum hány napon kell a teheneket kiengedni az istállóból és a szabad levegőn legeltetni. Például a déli megyékben, Svédország ”éléskamrájában”, április 1 és október 31 között minimum 120 napon át, és ezen belül is legalább 60 napnak kell május 1. és szeptember 15. közé esnie. (A svédeknél Valborg éjszakája, azaz április utolsó éjjele hagyományosan az addig bezárva tartott haszonállatok szabadba való kiengedésének ideje is. A télről megmaradt, mostanra használhatatlanra száradt takarmányt egyúttal elégették, plusz ezek a tüzek ráadásul még a vadállatokat is távol tartották a jószágtól.) Szabadon töltött napnak pedig az számít, ha megszakítás nélkül minimum 6 órán át lehet odakint a jószág.

A sommarmjölk pedig nem más, mint egy extra-támogatás a teheneknek (időben) és a tehéntartóknak (pénzben). Ha a gazda elkötelezi magát amellett, hogy a fenti előírásokhoz képes legalább 25%-kal többet tölthetnek az állatai a szabadban, akkor ezért cserébe valamivel több pénzt (7,2 öre/kg) fizetnek nekik a tejért mint egyébként, és az így termelt tej kaphatja meg a Sommarmjölk minősítést. Vagyis végső soron azzal, hogy melyik tejet veszik le a polcról, ismét a vevők döntik el, hogy szeretnék-e a teheneket támogatni több szabadon legeléssel. Persze ezen felül is van még egy fokozat, az eko-tej (magyarul bio-nak szokták hívni). Ehhez az állattartás módjának még a fentieknél is szigorúbb - és az állatok szempontjából jobb - KRAV előírásoknak is meg kell felelnie. Ebben az esetben már a törvényi minimumhoz képest dupla idő, napi 12 óra szabad legeltetés (is) szükséges.

Egyébként egy hozzánk közeli város mellett éppen most van folyamatban az egyik nagy tehenészet bővítése. A jelenleg odakint legelő szép, fekete-fehér tehenek ősszel nem a megszokott régi helyükre, hanem az út túloldalán felépült vadonatúj, hipermodern istállójukba fognak visszaköltözni, és egyúttal a 300 ”fős” állományt is több, mint 700-ra növelik. Úgyhogy remélhetőleg még jó darabig biztosított lesz számunkra a helybeli előállítású tej és hús.