Üvegház

A svéd kertek jellegzetes tartozéka az üvegház, amit egyrészt növénytermesztésre használnak, de meglepően nagy arányban találni csak kiülős-beszélgetős célokra berendezetteket is. Ezekben nyoma sincs a termőföldnek, az odabent található pár cserpes növény leginkább csak dekorációs célokat szolgál és olyannyira külön kategóriát képviselnek, hogy külön nevet is adtak neki. Szó szerinti fordításban talán pálmaházat, vagy citrus-házat jelent, és saját iparág alakult ki ezek gyártására, a legegyszerűbbtől egészen a hőszigetelt, fűthető kivitelig - mindezt persze borsos áron. Természetesen mi is szerettünk volna sajátot, de nem a kiülős, hanem a zöldségtermesztős változatot.

A tervezett üvegház-projektet a házfelújítás mellett sajnos tavaly már nem tudtuk elkezdeni, és idén is kicsit megkésve láttunk neki, de szerencsére éppen időben elkészült mire a konyhában növekvő, egyre szűkösebben elférő palántáinkat ki kellett ültetni. Előre leszögezném, hogy sosem csináltunk még ilyet, így nem lett profi a végeredmény - de a bontott ablakokból nyert üvegnek köszönhetően töredék áron raktunk össze egy olyan üvegházat, amire - ha “készen” vesszük - még évekig nem gondolhattunk volna. Az építése könnyebben ment, mint terveztük, bár elég sok munkaórát eltöltöttünk vele.

Ez volt az elképzelés - a végeredmény is hasonló lett

Először is szükség volt egy megfelelő alapra. Amíg én kiástam a feltöltés helyét, addig Viktor beszerezte a szükséges sódert. Mint már annyi mindenben, ebben is a szomszéd bácsik voltak a segítségünkre, és a saját sóderbányájukból - amit egyébként az erdei utak építéséhez használnak - talicskázhattunk, amennyire csak szükségünk volt. Sőt, a tömörítéshez is adtak egy házilag készült, de annál professzionálisabb szerszámot. (Viktor utólag azt mondta utána, hogy nagyon kevés dologban lehet annyira elfáradni és kimerülni, mint annak a használatában.)

Erre került egy beton sáv, amire azután fel lehetett falazni a lábazatot. Túlságosan nagy súlyt nem kell majd tartania, ezért ehhez égetett agyag golyókból készült válaszfal-blokkokat használtunk, ami hasonlóan könnyű, mint egy Ytong tégla, és hasonlóan egyszerű is dolgozni vele.

• 
• 
• 
• 
• 

Amíg a beton, és később a habarcs szilárdult, addig volt időnk elkészíteni a teljes vázszerkezetet. A munkamegosztás ezúttal úgy történt, hogy Viktor dolgozott a különböző fűrészekkel, gyaluval és maróval, én pedig az ecsettel és a hengerrel. Az összeszerelés már nem volt nehezebb, mint bármelyik IKEA-s bútoré, amiben igencsak nagy gyakorlatunk van már. A belső ágyásokat az építkezésből maradt fából csavaroztuk össze, a középen található járdához az impregnált fát pedig egy barátunktól kaptuk használtan.

A magaságyásba jó minőségű föld és trágya került, na meg persze a palánták, és néhány olyan mag, amit nem kell előzetesen palántázni (pl. újhagyma). Az üvegház elé pedig leraktunk még 6 darab ültető keretet, ahová a kevésbé érzékeny növények kerültek. Ezekkel együtt most borsót, répát, fehérrépát, céklát, különféle hagymákat, burgonyát, fűszernövényeket, paprikát, chilit, paradicsomot, padlizsánt és különféle retkeket próbálunk termelni, valamint tavalyról megmaradt és szépen hajt a sóska, a rebarbara és az eper is. A ház mögött rengeteg málna és ribizli bokor található, amiből szintén bő termésünk volt már tavaly is, így reménykedhetünk, hogy ebben az évben sem maradunk zöldségek és gyümölcsök nélkül.

• 
• 
• 
• 
• 
•