Svéd(d)élet(t)

Terhesgondozás és szülés Svédországban II.

Az előző bejegyzést ott hagytam abba, hogy a fájások már 2-3 percenként jönnek, és a kórház visszaigazolta telefonon, hogy tudnak fogadni, ráadásul a vizsgálat során megfelelően előrehaladottnak mutatkozik a szülés. Ekkor felveszik az osztályra a kismamát, és elhelyezik egy szülőszobában. Ha minden jól megy, innentől kezdve itt fognak „lakni”, akár egy órán, akár fél napon át tart a szülés. Egy szobában egyszerre egy nő szül, nincsenek megosztott szobák a vajúdás ideje alatt. A szobákhoz tartozik fürdőszoba is (változó, hogy saját fürdő van, vagy 2 szoba osztozik egyen), és sok kórházban elérhető vajúdó kád is, ha a leendő anyuka a meleg víztől várja a fájdalom csillapodását.

Ezen kívül is egy sor vajúdást könnyítő eszköz a rendelkezésre áll: labda, mindenféle helyzetbe állítható ágy, stb. Ahogyan a vajúdást, úgy a kitolási pozíciót is a nő választhatja meg, semmilyen megkötés nincs erre vonatkozóan.

Átlag szülőszoba

A pár másik fele, vagy egy hozzátartozó végig ott lehet és segíthet a nőnek, és a szülésznők is meg-megjelennek, hogy értékeket ellenőrizzenek vagy éppenséggel segítsenek a folyamat előrelendítésében. Saját tapasztalatom szerint nem lógnak az ember nyakán, hagyják, hogy a dolgok a saját ütemükben történjenek, de mindig azonnal megjelentek, ha megnyomtuk a hívógombot. A türelmetlenség vagy siettetés szikráját sem érzékeltem rajtuk, és mindig volt egy-két biztató szavuk mindkettőnkhöz. A folyamatokról és vizsgálatokról alaposan tájékoztatnak és minden beavatkozás előtt engedélyt kérnek. Fontos tudni, hogy az esetleges vizsgálatokat saját felelősségre elutasíthatjuk, bár kétlem, hogy teljesen indokolatlanul, jobb dolguk nem lévén akarnának ilyeneket végezni bárkin.

A teljes szülést a szülésznők vezetik le, orvos csak indokolt esetben érkezik a szobába, például ha komplikáció lép fel, ami miatt speciális beavatkozásra vagy császármetszésre lenne szükség. Ez utóbbi természetesen már egy műtőben fog megtörténni és nem a szülőszobán, így nemcsak egy orvos bukkan fel, hanem egy teljesen más csapat veszi át az irányítást. A mi kórházunkban a hatékonyság jegyében helyezték el a különböző részlegeket: a sürgősségi osztály bejáratától közvetlen lift visz a szülészetre. Ettől az osztálytól balra a műtők, jobbra a koraszülött osztály található, így ha a szülésznő megnyomja a riasztócsengőt, mindkét részlegről pillanatokon belül megjelenik a segítség, és az anyuka akár egy percen belül a műtőbe kerülhet.

A sikeres szülés után pedig egy percre sem veszik el a babát a szüleitől. A köldökzsinórt csak bő 10–15 perc után vágják el, és nincs felesleges azonnali csap alá dugás, vagy mérés sem. Csak megnézik a baba légutait (anélkül, hogy elvennék az anyjától), fantasztikus gyorsasággal feltakarítanak, elpakolnak, majd csendben eltűnnek, és legközelebb egy óra múlva térnek vissza, amikor a friss szülők kapnak egy kis enni- és innivalót, illetve ekkor kerül sor pár egyéb vizsgálatra is, amit szintén a szobán belül végeznek, a pár másik tagjának részvételével. Mikor mindezek lezajlottak, és az újdonsült szülők is magukhoz tértek egy kicsit, akkor kerül át a család az újszülött (úgynevezett BB) részlegre, ahol az utógondozás zajlik.

A még a szülőszobán kapott energia-visszatöltő szendvicsek

A szülők választhatják azt is, hogy 6 óra megfigyelés után hazamennek, amennyiben minden rendben zajlott, vagy maradhatnak még 48 óráig, amíg kicsit belejönnek az új feladatokba és az első vizsgálatok is megtörténnek. A BB részlegen is egy családnak jut egy szoba, nagyon kivételes esetekben fordulhat elő, hogy 1–1 éjszaka osztozni kell a szobán valaki mással. Ahol mi voltunk, ott be sem fért volna több ágy a szobába, de pl. Stockholmban időnként túltelítődik az osztály.

Szoba a BB-részlegen

A BB részleget úgy tudnám a legjobban leírni, mint egy kórházzal keresztezett hotelt. A mi esetünkben két szoba osztozott egy fürdőszobán, ami a közös előterünkből nyílt és nem a két szoba között kapott helyet (így éjszaka nem zavartuk egymást a csobogó vízzel, vagy a WC hangjával). A szobában egy állítható kórházi ágy, illetve egy másik kinyitható vendégágy volt, asztal, szekrény, mosdókagyló, pelenkázó és egy kocsi a babának. Az éjjeliszekrényen található menüből rendelhettünk minden napra reggelit, ebédet és vacsorát, illetve minden este kaptunk egy kis éjszakai, tartalék harapnivalót. Nem hiszem, hogy Magyarországon bármikor ilyet mondanék, de itt már csak az ételért is megérte kórházban lenni. Mintha tényleg egy étteremben lettem volna, 6 féle leves/előétel, 12 féle főtétel, 9 féle desszert és 2 féle saláta volt az étlapon, plusz a svédasztalos reggeli.

Pár főétel a teljesség igénye nélkül:

• Lasagne pirított zöldségekkel
• Mézes pácban sült csirkemell pirított kukoricamártással, steakburgonyával és gyökérzöldségekkel
• Marhafasírt szárított paradicsommal, bazsalikommal krumpli gratenggel, és sült paradicsommal
• Sertésszelet tárkonyos szósszal, uborkasalátával és petrezselymes krumplival
• Fűszeres kéregben sült lazac krémes, citromos rizzsel, paszternákkal és balzsamecetes lilahagymával

A desszertek közül egyértelműen a vaníliás panna cotta mangó szósszal illetve a palacsinta voltak a kedvenceim. Vacsorára ugyanúgy az ebédmenüből lehetett választani, így napi 2 meleg étkezést biztosítottak. Az éjszakára kapott “tartalék” étkezés valamilyen szendvics volt egy pohár sűrűbb gyümölcslével (inkább smoothie-nak mondanám).

Aki ezek után még éhes maradt volna, arra egy komplett édességes stand várt a folyosón kekszekkel, sütikkel és fűszervajas kétszersültekkel, illetve egy kávé- és tea automatával. Ezek természetesen ingyen voltak. A folyosó közepén pedig volt egy konyha mikróval és hűtővel amit szintén minden ott tartózkodó használhatott.

Folyosói kávéautomata és kekszes szekrény

A szobákban a hívásunkra mindig azonnal ott termettek a nővérek, pedig időnként hajnali kettőkor csengettük fel őket. Soha, egyszer sem mutatták, hogy fáradtak lennének, vagy épp egetverő hülyeségnek tartanák a kérdést, amit feltettünk nekik, pedig biztosan volt ilyen. A BB csak a szülőké és a babáké, ide senki más nem jöhet be, látogatókat az előtérben kialakított vendégtérben lehet fogadni.

És hogy ez mennyibe kerül? A terhesgondozás és a szülés ingyenes (illetve az adónkból fizetjük), a BB elszállásolást pedig csak a partnernek számlázzák ki, esetünkben ez 250 korona, azaz kb. 8250 Ft volt.

Én, aki évekig rettegtem a szüléstől, maga az esemény és a kórházi körülmények miatt most azt mondom, hogy bármikor újra végigcsinálnám. A professzionális szülés kísérés (direkt nem vezetést írok!), a teljes biztonságot nyújtó hangulat és az utógondozás magas minősége miatt megszűnt minden korábbi előítéletem és privilegizáltnak érzem magam, hogy egy ilyen helyen szülhettem. Pedig ennek kellene a természetesnek lenni, és nem annak a rengeteg borzalomnak, amit Magyarországon szülészeti ellátásnak neveznek. Mert hiába profi a szakembergárda, ha a feltételek nem adottak.

A szülés után még egy hónapig hívhatjuk a BB-t is, ha valami problémánk adódik, de elsősorban barnmorskák, azaz védőnők állnak rendelkezésünkre az utógondozásban. A hazaérkezés után egy héttel látogatóba jönnek, illetve 8 hónapos kor körül szintén tartanak egy családlátogatást, a többi időpontban pedig nekünk kell vinnünk a babát a vizsgálatokra. Ezeknek mindegyike önkéntes alapon működik és elutasítható, de főleg első gyermekes szülőként jó lehet, ha van egy kis profi segítség. Ha valami miatt nem szimpatikus a védőnő, itt is azonnal válthatunk és átjelentkezhetünk egy másikhoz. Az összes oltást ők adják be (3 és 5 hónapos, valamint 1 éves korban), és az alapvető dolgokat (súly, méret, fejkörméret) is minden látogatásnál megnézik. Minden fontosabb adatról naplót vezetnek, amiből a szülő is kap egy példányt. A 4 hetes és a 6 hónapos kontroll egy orvossal együtt történik, aki egyéb vizsgálatokat is elvégez, például ellenőrzi a látást, hallást, mozgásfejlődést, reflexeket, stb.

A csecsemőkort hasonlóan „lazán” kezelik, mint a terhességet. A sokszor feleslegesen aggódó szülőket szinte mindig azzal nyugtatják, hogy minden teljesen normális, ami történik, hiszen minden gyerek más, más ütemben fejlődik és nem lehet egy sémát ráhúzni az összesre. Ez ugyan igaz is, de (főleg az első gyermeknél) az ember néha hajlamos túlizgulni a legkisebb eltérést is. Ilyenkor megnyugatató lehet más anyukákkal is beszélni, amire lehetőségünk van az úgynevezett „öppen förskola”-ban, ami a kommun vagy az egyház szervezésében tartott baba-mama csoport. Szinte minden településen van ilyen csoport, változó időpontokban, változó programmal, de mindenképpen egy jó helyszín a babáknak a szocializációra, a szülőknek pedig a tapasztalapcserére.

Akit érdekelnek a „GYES” és a szülői szabadság technikai részletei annak ajánlom ezt a régebbi bejegyzésemet is: https://svedelet.blog.hu/2019/12/15/szulesi_szabadsag_a_svedeknel

 

Minden baba születésekor kapnak a szülők egy kék vagy egy rózsaszín golyót a baba nemétől függően, amit ezekbe a hengerekbe lehet bedobni a távozáskor. Ez mutatja az adott hónapban született gyerekek számát.