Svéd(d)élet(t)

Kertészkedés svéd módra

Svédországra gondolva nem feltétlenül a kertészkedés jut elsőként az ember eszébe. Fenyőerdők, jávorszarvas, esetleg Spotify…de ki akarna paradicsomot, vagy almát kínozni a skandináv időjárással? Pedig nem lehetetlen, sőt! Csak a termesztés helyét és a termesztendő növényt kell megfelelően összepárosítani. A klímaváltozás hatására egyre melegebbek a svéd nyarak, illetve a nagyobb tavak, vagy a Balti-tenger (ami a svédek szerint szintén csak egy tó) egészen egyedi mikroklímát teremtenek közvetlen környezetükben. A “hosszú, sötét skandináv téli esték" sztereotípiája mellett pedig nem szabad elfelejteni azt sem, hogy nyáron ennek pont az ellenkezője igaz: március végétől október végéig itt sokkal hosszabbak a nappalok, mint Magyarországon; minél északabbra vagyunk, annál inkább. Hogy pontosan hol minek az ültetésével érdemes próbálkozni, abban nagy segítséget nyújt a Riksförbundet Svensk Trädgård (Birodalmi Kertészeti Szövetség? Hmm, a Riksförbundet szót elég nehéz lefordítani. Magyarországon valószínűleg "Nemzeti"-nek hívnák.) által kiadott úgynevezett zónatérkép, az Odlingszonkartan.

Svéd növénytermesztési zónatérkép (forrás: Riksförbundet Svensk Trädgård)

Ennek első változatát a Sveriges Pomologiska Förening (Svédországi Gyümölcstermesztő Egyesület) készítette el az 1910-es években. Az egyesület fő tevékenységi köre a gyümölcstermesztés volt, ennek megfelelően a térkép az alapján különböztetett meg négy zónát, hogy az egyes gyümölcsfafajták milyen időjárási körülményeket viselnek el. Eleinte kizárólag a meteorológiai megfigyelések alapján húzták meg a zónahatárokat, majd folyamatosan finomították és pontosították, ahogy gyűltek a tapasztalatok. 1935-ben Einar Du Rietz növénykutató már 6 zónát jelölt ki a térképen, majd a 40-es években már 8 zónára osztották. Ekkoriban ugyanis már nem csak a haszon-, hanem a dísznövények igényeit is figyelembe vették.

A zónatérkép "köztes" változata, 6 zónával. (forrás: Riksförbundet Svensk Trädgård)

A 8 zónás felosztás a mai napig változik és finomodik aszerint, ahogyan gyűlnek a tapasztalatok és változnak az időjárási trendek. Az 1-es zóna jelöli azokat a területeket, ahol általánosságban a legkedvezőbbek a növénytermesztési feltételek, a 8-as pedig azokat, ahol alig-alig él meg valami haszonnövény. A zónafelosztásnál a legkülönbözőbb szempontokat veszik figyelembe. Ilyen például a vegetációs időszak hossza - az az időszak, amikor a napi átlaghőmérséklet tartósan plusz 3 fok felett van - ami délen akár kétszer olyan hosszú is lehet, mint az északi területeken. De fagyos idő esetén már nem csak a hőmérséklet számít, hanem az is, hogy mennyire jellemző a tartós hótakaró. Egy jól szigetelő hóréteg nagyobb hidegben is kedvezőbb feltételeket jelenthet a növény áttelelése szempontjából, mint egy kevésbé hideg, de hómentes tájegység.

Ha te is szeretnél Svédországban termeszteni, akkor itt tudod megnézni, hogy melyik zónába tartozol: https://svensktradgard.se/static/zonkarta.html

Persze, hogy melyik zóna jó vagy rossz nekünk, az attól is függ, hogy mit szeretnénk termeszteni. A legtöbb kertészeti áruházban és webshopban fel van tüntetve az adott növényeknél, hogy melyik zónában érzi igazán jól magát, vagy hol lehet kedvező feltételeket teremteni neki üvegházban, és hogy hol nem érdemes próbálkozni vele.

A zónatérkép mellett szintén sokat segíthetnek a hőmérsékleti adatbázisok, mint pl ez a weboldal: https://www.vackertvader.se/g%C3%B6teborg/odla#frost-datum. Itt működő és már megszűnt időjárás állomások akár több évtizedes adatai alapján következtethetünk az utolsó tavaszi, és az első őszi fagyok idejére. Illetve természetesen ki kell tapasztalni a helyi mikroklímát is. Mi például - viccesen, magunk között szólva -  “Hűvösvölgyben” lakunk, ahol a mélyebb fekvés és a környező erdők miatt pár fokkal mindig hidegebb az idő, így már most, kora tavasszal észrevehető különbség van a mi kertünkben és az alig 500 méterre lakó szomszéd bácsik kertjében növő krókuszok között.

A tavalyi szezonban nekünk nem minden alakult úgy, ahogyan terveztük, de ebben jelentős szerepe volt a szokatlanul borús, esős nyárnak is. Persze azért így sem panaszkodhatunk a termésre, amint azt a mellékelt galéria képein láthatjátok, de remélhetőleg idén még jobban sikerül minden.

 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•