Svéd(d)élet(t)

Szülési szabadság a svédeknél

A szülési szabadság témakörével eddig még nem foglalkoztam, ugyanis nekünk még nem aktuális a dolog. Azonban mostanában egyre több ilyen cikk kerül elém, így gondoltam összefoglalom röviden a tudnivalókat - hátha másnak is hasznos és/vagy érdekes lehet a közeljövőben.

A svédeknél az apukák is előszeretettel mennek hosszabb időre szülői szabadságra - akár már a gyerek pár hónapos korától is. Gyakran látni boldog kispapákat hétköznap délelőtt babakocsikat tologatni a városban, gyakorlatilag pont úgy, mint ahogy az anyukák teszik, maximum ők kevésbé nézegetik a kirakatokat. :) 

Svédországban egyébként is elég egyértelmű, hogy mindkét szülő aktív részese a gyereknevelésnek, és ezt komolyan is veszik. Minden nyilvános helyen van pelenkázó a férfi mosdókban is, és a férfiak teljes természetességgel viszik is pelenkázni vagy éppen mosdóba a gyermekeiket. Ha a szülők a gyerek miatt mennek “szabadságra” akkor ezt külön ki is emelik - például a munkahelyen az ilyen esetben kiküldött emailekben mindig szerepel, hogy itt nem hagyományos eltávról van szó, hanem az illető “pappaledig/mammaledig” lesz a meghatározott időpontban.

A két szülő felváltva vagy egyszerre is kiveheti a szülői szabadnapjait, ilyen szempontból a rendszer rugalmas. A svédek kifejezetten jónak tartják, ha mindkét szülő egyenlő arányban marad otthon a gyerekkel - így a kapcsolat is hasonlóan szoros lesz, illetve az anyuka sem marad “elzárva” a világtól olyan hosszú időre, és nem esik ki a munkahelyéről sem több évre.

Kezdjük is a terhesség idejével. Mivel a svédek a terhességet egy állapotnak, és nem pedig betegségnek tartják, ezért a fáradtság, hátfájdalmak és a terhességgel kapcsolatos egyéb apró kellemetlenségek nem jelentenek felmentést a munka alól. Természetesen a veszélyeztetett terhesség (illetve a veszélyes munkakörnyezet) más lapra tartozik, ott az anyukának lehetősége van már korábban otthon maradni, viszont normál esetben a szülés előtti 60. naptól kezdődhet a szülési szabadság. Akinek valami miatt indokolt korábban otthon maradni, az a társadalombiztosító svéd megfelelőjével, a Försäkringskassa-val kapcsolatba lépve intézkedhet.

A baba születését követően 10 nap azonnali extra szabadság jár az apukának (gyakorlatilag 2 munkahét), hogy otthon lehessen és segíthessen az első napokban. Ezt követően pedig a szülőknek összesen 480 nap szülési szabadsága van (240-240 fejenként), amivel többé-kevésbé szabadon rendelkezhetnek. Ikergyermekek születése esetén további 180-180, azaz összesen 360 nappal bővül ez a keret. Az egyedülálló szülők is jogosultak az összes napot kivenni, ebben az esetben ugyebár nem tudnak “osztozni” senkivel. A 2016 után született babák esetén 90 nap úgynevezett “személyes” nap - azaz ennyit kell minimum kivennie az egyik szülőnek - a többit átruházhatja a partnerére, azaz (az alap 480 nappal számolva) ha az apuka csak 90 napot vesz ki, akkor az anyuka jogosult a maradék - 390 - napra (és fordítva). A gyermek másfél éves koráig joga van tehát a szülőnek, hogy főállású szülőként funkcionáljon, azonban ezt az időt akár meg is lehet hosszabbítani, ugyanis nem feltétlen kell egész napokat kivenni, azokat lehet felezni, harmadolni, negyedelni, vagy akár nyolcadolni is, azaz akár lehet fél napot dolgozni és fél napot szülői szabadságon lenni, ha az a legideálisabb számukra.

A gyerek egyéves koráig a szülők kivehetnek 30 napot egyszerre - azaz úgy, hogy mindketten kapják a szülői szabadságért járó pénzt. Azonban ez a 30 nap a “személyes” 90 napon felüli napokból vonódik le. 

A kapható összeg nagysága természetesen a svédeknél is függ a bevételektől (és az úgynevezett SGI-n alapszik - sjukpenninggrundande inkomst azaz kb. a táppénz alapját képző jövedelem). Az összeg kiszámítása nem tűnik olyan egyszerűnek, de ezen a weboldalon egy kalkulátor segítségével gyorsan kiszámolható. Fontos: a szülői szabadságra kapott pénz feltétele, hogy a szülő a szülést megelőző évben minimum 240 napot dolgozzon és ez alatt legalább 82.300 koronás bevétele legyen. Amennyiben ez nem teljesül (esetleg a szülő még tanul), akkor az alap összegre jogosult (most: 250 korona/nap, azaz kb. 7500 korona havonta).

Ha például a szülő 21.000 koronát keres havonta, akkor először ezt fel kell szorozni a hónapok számával (12), így megkapjuk az éves keresetét (252.000 kr). Ezt megszorozzuk azután 0,97-el, így 244.440 koronát kapunk. Hogy a naponta kapható összeget megkapjuk ezt el kell osztanunk 365-el, majd a kapott számot 0,8-cal szorozni, így láthatjuk, hogy a napi támogatás összege ez esetben 536 kr. Ha a szülő 30 napot vesz ki (azaz a teljes hónapot), akkor ez az összeg 16080 korona “fizetést” jelent számára. Ez a fent említett 390 napra vonatkozik, a maradék 90 nap pedig napi 180 koronás alap térítéssel számolódik. Ehhez jön még a gyermek támogatás összege, ami jelen pillanatban 1250 korona havonta. 

A svéd törvények értelmében tehát a szülőknek joga van otthon maradni minimum addig, amíg a gyermekük be nem tölti a 1,5 éves kort. Alkalmi szülői szabadságot is van lehetőségük kivenni, ha a gyermekük beteg lesz, illetve joguk van a munkaidejüket egy negyed résszel megrövidíteni, azaz heti 30 órát dolgozni egészen addig, amíg a gyerek be nem tölti a 8. életévét, vagy első osztályba megy. A szülői szabadságot egészen a gyerek 12. életévéig ki lehet venni (vagy amíg be nem fejezi az 5. osztályt), azonban 4 éves kora után már csak összesen 96 nap állhat rendelkezésre (ikrek esetén ez 132 nap).

Ezek alapján tehát látszik, hogy a svéd rendszer meglehetősen szülőbarát, és az anyukák/apukák egészen sokáig otthon maradhatnak a babákkal. Akit esetleg bővebben érdekel a téma, az a Försäkringskassa weboldalán olvashat róla (több nyelven is elérhető).