5+1 dolog, amit szeretek Svédországban

Mikor időnként hazautazok sokan kérdezik, hogy miért pont Svédország? Mi az, amit annyira szeretünk ott, és amiért nem mennénk máshova? Persze, egyértelműen rá lehetne vágni, hogy számunkra a jobb megélhetés, vagy a kevésbé stresszes élet, de vannak olyan apróságok, amik szintén sokat befolyásolnak a közérzetünkön, és amiről hoztam most egy nagyon szubjektív listát.

1. A fenyőerdők

Nem tudom megmagyarázni, hogy miért szeretem jobban az örökzöld (vagy vegyes) erdőket a sima lombhullatóknál. De akárhányszor a sötét fenyőerdők között vezetek, vagy épp betekerünk a környező erdőkbe kirándulni egyet, mindig megszáll valami végtelen nyugalom és biztonságérzet. Lehet, hogy a sötét teszi, a gyantaillat, vagy csak a puha aljnövényzet, de sokkal inkább kedvelem ezeket az erdőket, mint a lombhullató társaikat.

2. Az apró figyelmességek

Egészen pici apróságokra gondolok ezalatt. Hogy nem löknek fel, nem kezdenek el ordítani a fülem mellett, vagy csak nem csapják rám a boltajtót. Alig szemetelnek, odafigyelnek a környezetükre. De akár ide vehetném azt is, hogy mindig, minden mellékhelyiségben van WC papír és szappan, és általában kéztörlőt/szárítót is találni. Az embernek fel sem tűnik, hogy milyen komfortérzetet adnak ezek a dolgok addig, amíg vannak.

3. A tér

Még Stockholmban vagy Göteborgban sem éreztem olyan zsúfoltságot, mint más nagyvárosokban. Persze a mérete miatt is lehet ez – de a hasonló nagyságú városokhoz képest is sokkal nagyobb terek vannak, legyen szó akár közterületről, akár lakásokról. A svédek ráadásul sosem lihegnek az ember nyakába vagy arcába – hál’ istennek megtartják a pár lépés (udvarias) távolságot.

4. A nyugodtság

Hiányzik az általános feszültség az emberekből, legyen szó akár kisebb, akár nagyobb városokról. Az a kívülről is jól látható létfeszültség, az a mogorvaság, ami pl. Magyarországon (de ugyanígy a lengyeleknél is) mindig mellbe vág. Az emberek szívesen segítenek egymáson, a boltokban mosolygósak és segítőkészek, de valahogy belülről jövően, és nem betanult módon. 

5. A nyitottság

Sokkal kevésbé ítélnek meg/ítélnek el első pillantásra. Adnak esélyt, hogy megmutassam, hogy ki is vagyok azelőtt, hogy teljesen leírnának csak mert nem svédes a nevem, vagy mert nem úgy nézek ki, mint egy átlag svéd. Magyar, ukrán, francia; takarító, asztalos, bankár; meleg, nagycsaládos, agglegény - senkit nem érdekel, amíg értékes (adófizető) tagja a svéd társadalomnak.

    +1 Nincsenek kéretlen privát megjegyzések

A svédek arra válaszolnak, amit kérdeznek tőlük, és nem akarják kényszeresen hozzáfűzni a magánvéleményüket. Ezzel szemben például a legutóbbi magyarországi utamkor már a repülőtéren megkaptam az első ilyet. Az információs pultál megkérdezve, hogy ennek és ennek a bérautó cégnek hol van a pultja, feltétlenül hozzá kellett tennie a csípős megjegyzését, hogy az egy „ilyen meg olyan minőségű szolgáltatás”. Kit érdekel? Kérdeztem? Felnőtt emberként magam is tudok véleményt alkotni és dönteni, nem kell hozzá kéretlen segítség.

Ezt a listát gyakorlatilag a végtelenségig tudnám folytatni, legalábbis hosszabban, mint ahogy a negatívumok felsorolását. Ennek ellenére tervezem ennek a listának a negatív előjeles változatát is, mert ugye semmi sem 100%-ig tökéletes. :)