Jultomte - karácsony a svédeknél

Habár ez már a harmadik karácsonyunk lesz Svédországban, meglepő módon mindeddig nem írtam bővebben a karácsonyi hagyományokról.

A svéd Mikulás részben az amerikai Télapóból (leginkább a kinézete), részben Szent Miklós legendájából, továbbá a svéd folklór szerinti, házak körül élő törpékből tevődik össze. Utóbbiakat nevezik a svédek tomtéknak (vagy itt, Skåneban nissének), a karácsonyi manót pedig Jultomténak. A Jultomte itt, a svédeknél az, ami a magyaroknál a Mikulás, azonban nem december 6-án érkezik, hanem karácsonykor. 

Tomtékról már a 1300-as évektől, a svéd középkortól említést tesznek. Ezek a kis manók (egyesek szerint néhány centisek, mások óvodás gyerek méretűnek írják le őket) erősek, mint egy bivaly, ami nélkülözhetetlen a gazdasági munkákhoz amit végeznek. Ruházatuk egyszerű, piros sapkájuk és fehér szakálluk teszi őket jellegzetessé. A ház körül mindenféle munkában segítenek az embereknek; lisztet szitálnak, söprögetnek, etetik és rendben tartják az állatokat. A segítség mellett időnként a rossz dolgokért is a tomtékat okolták; ha valami baleset történt vagy esetleg a gazdaság nem ment olyan jól, mint a többi a környéken. Ezért is bántak mindig tisztelettel ezekkel az apró manókkal és igyekeztek a kedvükben járni, hiszen senki nem akart önsorsrontóként magára haragítani egy tomtét. A megbecsülés jeleként az emberek rendszeresen tejberizst (tomtegröt) készítettek a tomtéknak, amibe vajat is tettek és fahéjjal valamint mandulával ízesítették (a tejberizs a mai napig igen kedvelt édesség a svédeknél a téli időszakban, amit jellemzően az étkezések után, desszertként fogyasztanak fahéjjal és lekvárral).

A karácsonyi manó avagy Jultomte, azaz a Télapó az 1800-as évektől kezdődően bukkant fel, részben mintegy elegyeként az északi mondák tomtéjának és az európai Szent Miklós legendának. A Jultomte kedves és szereti a gyerekeket, a hagyomány szerint északon, valahol a sarkkör környékén él, és feladata a kívánságok begyűjtése illetve azok teljesítése (értsd: karácsonyi ajándékozás). 

Az északiak karácsonyi hagyományaiba szervesen beletartozik a Julbock, azaz a karácsonyi kecskebak is. Anno a fiatalok körbejártak a környező gazdaságokban és egyszerű színdarabokat adtak elő valamint dalokat énekeltek. Egyikük beöltözött kecskebaknak, maszkot pedig szalmából készítettek a jelmezhez. Az előadásért cserébe ételt, italt és pénzt kaptak. Az 1900-as évek folyamán aztán a karácsonyi kecskebak szerepkörében történt egy kis változás; a tehetősebb réteg körében népszerűvé vált, hogy csak egyetlen, baknak öltözött személy járt körbe a házaknál aki ajándékokat osztogatott. Az ő szerepét vette aztán át a folklórban Jultomte, de a Julbock sem kopott ki a karácsonyi hagyományok közül: ma is szinte minden otthonban megtaláljuk a szalmából készült kecskebakokat az ünnepi dekoráció részeként.

Jenny Nyström illusztrátor volt az, aki megalkotta a modern kor Jultomte ábrázolását, Viktor Rydberg regényéhez készített rajzaival. Azóta pedig sok írót és művészt ihletett meg a tomték és Jultomte világa, többek között Wil Huygen-t és Rien Poortvliet-t is, akik meghívást kaptak a tomték földjére (Lappföldre) ahol maguk a tomték mutatták be saját életüket és napi szokásaikat. Erről a kalandjukról könyvet is írtak, amit a napokban kaptam kölcsön egy svéd barátunktól (Tomtarnas hemligheter, kiadó: Rabén&Sjögren). 

Ízelítőként a könyvből egy részlet, ami bemutatja egy átlagos tomte ház alaprajzát és berendezéseit:

S - A tomték papír és gyújtófolyadék híján az L betűvel jelölt késsel forgácsolnak le darabokat a nagyobb fadarabokról, hogy gyújtósnak használják azt. Ezzel az eszközzel készítenek karácsonyi dekorációkat is, mint amit a képen is láthatunk (amely kés olyan éles, hogy úgy halad a fában akár kés a vajban). A legszebb díszek vörösfenyőből készíthetőek, legalábbis a tomték szerint.

F - A lyukas kenyér, amit a tomték teljes kiőrlésű illetve sima búzalisztből készítenek. Ez az recept a svéd emberekhez is eljutott, akik rozsliszt hozzáadásával készítik. Érdekessége hogy cukrot tartalmaz, de sót nem, így a végeredmény egy kissé édeskés, de meglehetősen jellegtelen, laposabb kenyér lesz. 

Q - Hintaszék bölcső. Szerintem ez a tomték egyik legjobb találmánya. :) Ikergyermekek egyidejű altatására van kitalálva. Az anyuka/apuka tomte a bölcső végében található székben ülve, egyszerre tudja hintáztatni csemetéit, akik így lassanként álomba szenderülnek. Figyelmeztetésül szerepel a könyvben, hogy nem tanácsos túl nagy lendülettel hintázni a székben, mert azzal pont ellentétes hatást érünk el.

A könyvben szó esik a jetiről, trollokról, valós állatokról és sok másról, ami a tomték életéhez kapcsolódik, mindez körítve a csodaszép illusztrációkkal.

Lemming - a pocokfajta, amit a tomték háziállatként tartanak.

Mindazoknak pedig akik szeretnének a házuk közelében élő tomte kedvében járni jöjjön egy tomtegröt recept, amiből természetesen nem ismerjük az eredetit - ahány ház, annyi szokás.

Ezzel kívánok kellemes karácsonyt és boldog új évet minden olvasómnak! Jag önskar er alla en riktigt God Jul och ett Gott Nytt År! :)