Ünnepnapok Svédországban

Svédországban kicsit másként és máskor tartják a nálunk megszokott ünnepek egy részét, illetve természetesen megvannak a saját ünnepnapjaik is. Az alábbiakban összegyűjtöttem a hivatalos munkaszüneti napokat ("röda dagar", ami kb. a "piros betűs ünnep" megfelelője). Ezek azonban csak a "hagyományos" munkahelyeken jelentenek szabadnapot, a kereskedelmi- és vendéglátóhelyek gyakorlatilag szünet nélkül nyitva tartanak - persze borsos túlórapénz kifizetése mellett. Az üzletek nyitva tartása miatt - na meg azért, mert itt nem divat a munkanapok cserélgetése, tehát pl. most a május 1-i hét is úgy nézett ki, hogy hétfőn dolgoztunk, kedden szabadnap, majd utána folytatódott a hét - itt nem is szoktak kialakulni a magyar hosszú hétvégéket jól előrejelző tumultuózus jelenetek a boltokban.

Nyårsdagen
Január 1.

Az újév első napja, és az újév előestéjének (Nyårsafton) nevezett Szilveszter - ami viszont nem munkaszüneti nap - pontosan ugyanolyan hagyományokkal rendelkezik, mint talán bárhol máshol a világon, ahol a Gergely naptár használatos.

Trettondedag jul
Január 6.

A svédeknél munkaszüneti nap Karácsony tizenharmadik napja is, ami nálunk Vízkeresztként ismeretes. A karácsonyi ünnepkör igazából csak itt ér véget.

Långfredagen, Påskdaden, Annandag påsk

A húsvéti ünnepekkel kezdetét veszi a sok-sok munkaszüneti nappal tarkított, egészen a nyári szabadságok kezdetéig tartó tavaszi időszak. Nagypéntektől húsvét hétfőig itt az év első pihenője.

Första maj
Május 1.

A munka ünnepéhez természetesen kapcsolódik némi tavaszváró hagyomány is, de elsősorban a nemzetközi ünnepet tartják itt is. Ha esetleg valaki nem figyelné a naptárat, akkor a lakóautóknak, valamint a hobbiautóként tartott hatalmas amerikai cirkálóknak az utakon egy csapásra nagy számban való felbukkanása is pontosan jelezni fogja ezt a dátumot.

Kristi himmelfärdsdag, Pingstdagen

A Húsvét utáni 40. nap, azaz a mennybemenetel napja. Magyarországon ezt általában az utána kövekező vasárnapon ünneplik azok, akiknek a vallásában ez az ünnep jelen van. Habár a svédek nem erősen vallásosak, ez a nap mégis piros betűs ünnep náluk és munkaszüneti nap.

Sveriges nationaldag
Június 6.

A svéd zászló napja, illetve 1983 óta Svédország nemzeti ünnepe is egyben. A dátummal több más dolog mellett elsősorban arra emlékeznek, hogy 1523-ban ezen a napon választották meg Gustav Vasa-t a kalmári uniótól függetlenné vált Svédország királyának. (Érdekesség, hogy a szomszédos Dánia pontosan egy nappal korábban tartja saját nemzeti ünnepét.)

Midsommar
Június 20-a és 26-a közti szombati nap.

Többféle magyarázat is kapcsolódik e naphoz, világi és vallási ünnepet is jelent. Mindenekelőtt azonban ez természetesen a Nap ünnepe, a nyári napfordulót, vagyis az év leghosszabb napját ünneplik. Az ünneplés valójában már az előző pénteki napon (Midsommarafton) megkezdődik, a legtöbb cégnél egyáltalán nem dolgoznak. Az üzletek ünnepi zárva tartása is jelzi, hogy a karácsonnyal összemérhető ünneptől van szó (Pl. az IKEA egész évben nyitva tart, csak karácsonykor, újévkor, illetve Midsommar-kor zár be 2-2 napra). Nagyjából ettől a naptól kezdődnek a nyári szabadságolások, egészen az augusztus közepi iskolakezdésig kiürülnek a munkahelyek.

Alla helgons dag
Október 31-e és november 6-a közti szombati nap.

A hagyományos Mindenszentek-et az 1953-as ünnepnap-reform óta nem a nálunk használatos november 1-én, hanem a környező szombaton tartják, a kapcsolódó Halloween-t pedig rendszerint az előző napon.

Juldagen és Annandag jul
December 25-26

Karácsony, és karácsony másnapja pontosan ugyanolyan ünnep, ugyanazokkal a dátumokkal (de részben más szokásokkal), mint Magyarországon. Nagyon sokan veszik ki az évi megmaradt szabadságaikat karácsonytól vízkeresztig (és utaznak el a meleg tengerekhez), így az új évben csak január 7-én indul igazán újra az élet.

Ezeken a napokon kívül van még néhány úgynevezett zászlózási nap is, melyek nem munkaszüneti-, de azért ünnepnapok. Ezek jellemzően a királyi családhoz kapcsolódó születés- és névnapok, illetve vallási ünnepek.