Furcsa svéd ételek
A svédek imádnak enni. És persze inni is, de az evés valahogy szembetűnőbb. Viktor egyik munkatársa a legutóbbi közös, céges vacsora alkalmával a pizzák érkezése előtt kb. fél órával lazán betolt egy tál jégkrémet azzal a felkiáltással, hogy hát üres gyomorral nem lehet jót enni. Szóval ügyesen bemelegített….:).
És azon kívül, hogy rengeteget esznek, furcsákat is esznek. A legtöbbször nem is maga az alapanyag a bizarr, hanem a kombináció, vagy a fogyasztás időpontja. Így most hoztam egy kis listát ezekről az ételekről és szokásokról.
1. Ahol már az alapanyag is furcsa.
Falukorv
A falukorv egy vastag és indokolatlanul narancssárga műbélbe töltött húsféle ami ránézésre olyan, mint egy krinolin vagy egy parizer, csak itt a beltartalom nyers, így mindenképpen meg kell főzni/sütni fogyasztás előtt. A svédek a falukorvot képesek nagyjából mindenbe beletenni amibe egyébként hús kellene az eredeti recept szerint. Ezt úgy képzeljük el, mintha azt mondanám, hogy paprikás csirke, de csirke helyett krinolinszeletekkel. Minden héten szerepel valamelyik élelmiszerbolt különleges kínálatában, és rendszeresen látom is a svédek kosaraiban, úgyhogy ők ezt tényleg szeretik (érthetetlen).
Lakrits
Bocskorszíj vagy medvecukor néven ismert Magyarországon is. Ánizsos ízű, édesgyökér alapú, (ehetetlen) gumicukor-szerű képződmény. De itt nemcsak gumicukor formában találkozhatunk vele, hanem minden elképzelhető édességbe belerakják. Medvecukros pillecukor. Medvecukros jégkrém. Medvecukros csoki. Szintén érthetetlen, de rendszeresen ki vannak fosztva a lakrits-készletek a boltokban.
Édes mustár
Viktor nagyon szereti, én a közelébe sem megyek. Egy sima mustárt kell elképzelni, ami kicsit csípős, kicsit savanyú, és nyakon van öntve egy adag cukorral (és egy kicsit taknyosabb az állaga, mint az originálnak). Nagy szerencse, hogy van sima, a hazaihoz hasonlító mustár is a boltokban, mert egyébként soha többet nem ennék mustárt.
Édes kenyerek
Némi gyakorlattal könnyű őket messziről elkerülni, de a kezdők és a turisták könnyen belefuthatnak egy jó kis cukrozott kenyérbe, vagy olyanba, ami tömve van áfonyával. Persze ennek is biztos széles rajongótábora van, egyébként nem érné meg tucatnyi félét árulni belőle.
Surströmming
Anno a só magas ára miatt erjesztéssel (khm, rohasztással….) tartósították a heringeket, amik a konzervdobozban is folytatták ezt a folyamatot, így a szén-dioxid termelődés miatt a konzervdoboz oldalai szépen lassan kidudorodtak. Mivel robbanásveszélyes, ezért repülőn elméletileg nem lehet szállítani. Még nem kóstoltuk, de nekem annyira nem is hiányzik (Viktor kalandvágyóbb). Borzalmas szagát és ízét a svédek mintha teljesen ignorálnák, és mosolyogva eszegetik vajas lepénykenyér, hagyma és krumpli körítéssel. Ajánlom mindenkinek, hogy nézzen meg pár youtube-os videót a külföldiek és magyarok surströmming fogyasztási próbálkozásairól.
2. Ahol az alapanyag rendben van, csak a fogyasztási mód/időpont furcsa
Húsgolyó bármikor
A húsgolyó (csirkéből, disznóból, marhából, vagy valami vega dologból) rendszeres fogyasztása ebédre/vacsorára teljesen rendben van. De miért esznek az emberek reggelire is húsgolyót?? ’90-es évek fasírtos szendvicse lvl. Svédország…
Hot-dog furcsa feltétekkel
Ez nem is igazán svéd dolog, inkább dán. Ugyebár a hagyma, sajt, uborka, ketchup, mustár teljesen megszokott dolgok, de ilyen egyszerű hot-dogot lassan már csak az Ikeában kapni errefelé. Vannak kis bódék az áruházak előtt ill. önálló éttermek (Pølsemannen) akik a legkülönbözőbb párosításokat kínálják nekünk. Viktor kedvence a hagyományos kifli+virsli, a tetején 2 gombóc krumplipürével, némi majonézes ráksalátával és pirított hagymával. Szerencsére vannak kicsivel szolidabb összeállításaik is, hogy én se maradjak éhen.
Össze nem illő szendvics alapanyagok
A tökéletes reggeli szendvics receptje : kenyér/kétszersült, natúr krémsajt, valamilyen bogyós gyümölcsből készült lekvár, és a tetejére egy vastag szelet sajt. Elismerem, ezzel engem is megvettek, talán az egyetlen dolog a listából amit szívesen fogyasztok időnként.
Gumicukor mindennel
Az egy dolog, hogy gumicukorba futhat az ember a gusztusos csokigolyók belsejében (időnként savanyú is, brr…), vagy, hogy minden boltban métereken keresztül csak gumicukor van. A nagyobb baj, hogy a svédek ezt nem csak úgy magába eszik (édességként), hanem minden mellé, kívülről nézve válogatás nélkül. Legutóbb a vonaton a mellettem ülő lány sima zsemlét evett gumicukorral. De láttam már chips+gumicukor kombinációt fogyasztó embereket is. A boltokban árulnak csoki és gumicukor mixeket (egy zacskóban, ömlesztve minden). Hogy lehet ennyire szeretni a gumicukrot? Vagy csak a magyarokba nevelik bele, hogy ez nagyon egészségtelen? Az biztos, hogy egy igazi svédnél péntek esténként a buli helyett azon van a hangsúly, hogy a tévé előtt ülve a felsorolt összes egészségtelen dolgot összeegyék (van külön neve is, fredagsmys). Jellemzi a svéd praktikumot, hogy külön bolthálózat van, ahol mind a filmet, mind az ételeket be tudod szerezni (Hemmakväll).
A fenti lista alapján azt hihetnénk, hogy általánosan valami elképesztően izgalmas konyhájuk van, de ez sajnos nem igaz. Az átlag háztartásban rengeteg natúr, kevéssé fűszerezett halat és főtt burgonyát esznek valamivel leöntve (pl. barna mártás), és bár a fine dining tekintetében a világ élvonalába tartoznak, de bisztró-jellegű étteremmel csak elvétve találkozunk (legalábbis a déli részen). Viszont a Svédországba érkezőknek mindenképpen ajánlom, hogy kóstolják meg az itteni ecetes heringeket (a nem erjesztett fajtát), mert ez az, amiről 10-ből 9 utálónak megváltozik a véleménye a svéd változat fogyasztása után.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2017.10.29. 07:12:08
Az 1992-ben bezárt Falun-i bánya - valamikor a világ legnagyobb rézbányája volt - ma a 12 svéd világörökség egyike. A rézbánya környékén felhalmozott salakhegyek adják a penészt és a gombásodást megakadályozó faluröd, a falu-vörös házfesték nyersanyagát. (A falu-vörös nem képez összefüggő réteget, ezért a fa tud alatta lélegezni. A nyáresti megvilágításban csillognak, fluoreszkálnak a svéd tájra jellegzetes, vörös faházak.)
Ami a bisztrókat illeti, Stockholmban jócskán akad belőlük. A posztodban emllített ételkülönösségekre (husmanskost) pedig valósággal vadászni kell. A halat tényleg nem fűszerezik túl, a hangsúly a mártáson, és a köret en van. Külön-külön nem nagy durranás. A rémes ízű karácsonyi sör (julöl) is csak a karácsonyi svédasztal füstölt-pácolt fogásaival együtt élvezhető.
:-)
NRebeka 2017.11.04. 13:37:24
Ajánlott bejegyzések: