Svéd(d)élet(t)

Az életünk Svédországban.

2017. augusztus 11.

Egy svéd hamburger - kicsit másképp

Mindketten szeretjük a jó hamburgert, viszont ehhez Magyarországon nem volt olyan egyszerű hozzájutni. A nagyobb gyorsétteremláncok hamburgereitől én személy szerint rendszeresen úgy érzem magam, mintha egy hatalmas kő lenne a gyomromban miután megettem, az otthon készített változat pedig sajnos nem veszi fel a versenyt az igazán jó hamburgerekkel. Kísérleteztünk sokat ilyen téren, és a zsemle vonalon már egész jó eredményeket értünk el, viszont általában a húson meg is bukott az egész. Budapesten nagyon speckó (és jól ismert) henteshez kell menni ahhoz, hogy az ember jó minőségű marhahúst vásároljon, és tudja is, hogy az állat melyik részéből kapott éppen. Nagyobb áruházban - kevés kivételtől eltekintve - nem találtam jó marhahúst, kicsit távolabb menve Budapesttől pedig semmilyen marhahúst nem tudtam vásárolni a szupermarketekben (btw, a helyi henteseknél sem). Így, ha igazán jó burgerre fájt a fogunk akkor kénytelenek voltunk felkeresni egy-egy jól ismert belvárosi hambugerest, ahol mindig megtaláltuk a számításainknak megfelelő ebédet/vacsorát.

Akkor még nem is igazán izgatott, hogy honnan jön a hús, zsemle, egyéb alapanyagok, viszont itt, Svédországban felfigyeltem pár érdekességre, amit lentebb ki is fejtek.

Mivel itt egy igencsak pici településen lakunk, ezért olyan nagyon nem mélyültünk még el a "kézműves" hamburgerezők világában (a közelünkben egy sincs), csak az országban található nagyobb láncok közül próbáltunk ki kettőt (a Mcdonald's-nak és a Burger King-nek is vannak az országban éttermei, de nem hiszem, hogy sokkal jobbak, mint otthon).  Az egyik a Sybilla volt, ami nekem őszintén szólva nem jött be a vastagra szelt, fojtóan száraz krumplijával és a borzasztóan gejl majonézes szószaival. Viszont a másik étterem (Max) sokkal inkább belopta magát a szívünkbe, így ide már többször is ellátogattunk. Bár tudom, hogy ez is gyorséttermi lánc, semmi köze az egészségtudatos táplálkozáshoz, mégis érdemes rá figyelni, mert olyan dolgokat valósítanak meg, amikre jó lenne, ha többen törekednének a piacon.

A Max-ot 1968-ban indították családi vállalkozásként, és ha jól tudom azóta is családi tulajdonban maradt. Ezzel Svédország legrégebbi hamburger-hálózatának számítanak, és egyben az egyetlenek, akik (már 2008 óta) 100%-ban tudják fák ültetésével kompenzálni a kibocsájtott szén-dioxid mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy eddig több, mint 1 millió fát ültettek Afrikában, ami kb. 35 focipályányi területnek felel meg.
Azt eddig is tudtuk, hogy a marhatartásnak nem kevés káros környezeti hatása van, mégis megdöbbentő, hogy egy ekkora cég éves szén-dioxid kibocsájtásának 66 százalékáért a marhahúspogácsák tehetők felelőssé (2014-ben ez még 73% volt).

A húsok (marha, csirke) és a halak is Svédországból származnak, és az adott szezonban a többi alapanyagot is belföldről szerzik be (egyébként az EU területéről importálnak). Az EU-n belül itt tartják a legjobb körülmények között az állatokat, és itt adnak nekik a legkevesebb antibiotikumot. 

A honlapjukon (www.max.se) meg lehet nézni a szendvicseket és az egyéb kínálatot, ami sokkal színesebb, mint más láncok termékpalettája. Többek között ajánlanak alternatívát a lakto-ovo vegetáriánusoknak, a vegánoknak, a gluténérzékenyeknek, laktózérzékenyeknek, és vannak csirkés- és halas burgereik is, aki nem preferálja marhát, de mégis húst enne. És a példának okáért a vegánokat nem intézik el egy sima salátával, hanem egy BBQ pulled-porkhoz hasonló szendvicset ehetnek, ami még húsevő szemmel is elég jól néz ki. A termékek mellett a fontosabb infókat mindig feltüntetik a főoldalon is, de részletes összetételt találunk a termékek saját adatlapján. A legviccesebb a buci nélküli burger, aminél azért megnéznék egy fogyási statisztikát :).
Ahogy a termékek összetételét, úgy természetesen az egyes termékek szén-dioxid vonzatát is megnézhetjük, hogy tudatában legyünk annak, hogy egy-egy étkezéssel mennyire károsítottunk a környezetet.

Az pedig, hogy minden éttermükben van legalább 1 hátrányos helyzetű alkalmazott (nem, nem migráns, hanem valamilyen módon fogyatékos ember) már csak hab a tortán. 2008 óta az éttermeik 100%-ban megújuló energiaforrásokkal üzemelnek, 2010 óta pedig minden fáradt olaj maradékukat biodízelként hasznosítják újra.

Az éttermekben üzemelnek expressz rendelésfelvevő terminálok is, amik közvetlen a bejáratnál találhatóak. Ezek elvileg arra valók, hogy nagy tömeg esetén rövidüljön a sorban állás időtartama, de szinte mindenki itt adja le a rendelését akkor is, ha senki más nincs az étteremben rajta kívül. Egy érintőképernyős terminált kell elképzelni, ahol minden termék és menü képpel és összetétellel (na meg persze árral) együtt szerepel. Annyi ideig válogathatunk ameddig jól esik, és senki nem kezd el ciccegni a hátunk mögött a sorban, ha végignézzük az összes étel összetételét :). Kártyával lehet fizetni minden terminálnál, és a rendelés végén kapott sorszámmal vehetjük át az ennivalónkat a pultnál. Tudom, hogy ez csökkenti a személyes kontaktot, de az tuti, hogy ilyen esetben nem lesz bunkó a kasszás srác/lány, és soha nem felejtődik el a felülajánlás.

De a legfontosabb, hogy eddig életemben itt ettem a legfinomabb gyorséttermi kaját, és a legeslegjobb sült krumplit. Egész vékonyra van szeletelve, ropog, és rajta hagyják a héját is, némi földes ízt adva ezzel a krumplinak. A ketchup ingyen van (szerintem ezért csak Mo-on kérnek külön pénzt), és az üdítőt is magadnak töltheted a pult melletti standnál. 

Ha pedig nem lenne kedvünk 1 órát utazni a legközelebbi Maxig, akkor a boltokban is megvásárolhatjuk az általuk is használt zsemléket (az lánc logója fel van tüntetve a csomagoláson), és elfogadható marhahúst is találhatunk bármelyik szupermarketben. Legutóbb például 20 dekás Angus marhahúspogácsát vettünk a zsemlékhez (még mindig egy 7000 fős településen vagyunk), és némi svéd baconnel dobtuk meg ezt a szerény kalóriabombát :). Minőségben magasan verte a magyarországi szupermarketeben kapható marhát, de a legtöbb kézműves hamburgerezőt is.

Úgyhogy, ha valaki Svédországban, Dániában, Norvégiában (vagy az Egyesült Arab Emirátusokban) jár és enne egy svéd hamburgert, az próbálja ki a Maxot, nem fog csalódni benne (az ajánlásom saját vélemény alapján történik).

NRebeka Szólj hozzá! mindennapok vendéglátás étkezés

A bejegyzés trackback címe:

https://svedelet.blog.hu/api/trackback/id/tr5612723096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása