Svéd(d)élet(t)

Egy igazi svéd sütemény (és egy igazi magyar ebéd)

Csütörtökön este császármorzsát vacsoráztunk (este kilenckor, khmm...), úgyhogy ha már ilyen jól ráhangolódtunk az édesség-vonalra készítettem is egy igazi svéd sütit péntek estére. Szerencsére még mára is maradt belőle, úgyhogy az ebéd előtti/utáni desszert is kijött belőle. Ez az igazi svéd süti pedig a kladdkaka volt, ami kb. olyan, mint egy brownie. Nagyon csokis (bár nincs benne csoki) tészta, puha külső rész, és szinte folyósan lágy belső. Nem sületlen, csak lágy. Kis porcukorral a tetején / lekvárral az oldalán igazán kitűnő édesség. Plusz előnye, hogy 5 perc az összerakása + 15 perc a sütési ideje, úgyhogy pikk-pakk készen van. Így néz ki :

Nincs benne sütőpor, úgyhogy elég tömény, de ezt ellensúlyozza a krémessége és az, hogy a jó minőségű holland kakaópornak köszönhetően nem is túl édes.

Az igazi magyar ebéd pedig lángos volt a mai napon (az egészséges életmód feltétlen szeretete még nem szivárgott át a mindennapjainkba a svédektől). Ezen nincs is mit magyarázni, viszont a nagy fokhagymás-olajos-tejfölös nyammogás közepette elfelejtettem az elején képet csinálni róla, úgyhogy ide csak az utolsó kis maradék darabka képe jutott :). Igazán jól sikerült ez is.

Azt már le sem merem írni, hogy reggelire a maradék házi padlizsánkrémemet ettük. Az tuti, hogy az összes vámpírt elijesztenénk a környékről ezzel a fokhagyma szaggal :) . Viszont a padlizsánkrémhez nem találtam a boltban majonézt, ezért azt is itthon kellett készítenem. Valahogy eddig nem is kerestem a majonézt, mert én nem szeretem, Viktor nem szereti, egyszóval senki nem eszi itthon. Tehát nem is érdekelt, és soha nem is mertem belevágni a készítésébe, mert mindenhol az írják, hogy ez már a konyhaművészet csúcsa, és ne is kezdjünk bele, csak akkor, ha épp akkor vettük ki a tyúk alól a tojást, az olajat a szomszéd olasz bácsi préselte frissen az olajfái terméséből, a Nap a Holddal derékszögben áll, és mi már mindent elértünk, amit a gasztronómiában el lehet érni.
Ezek közül nálam semmi nem stimmelt, mégis belevágtam, és csodák csodája sikerült is. Másodikra, de sikerült. Gyönyörű majonézem lett bolti tojásból is (de frissen vettem :) ), és rájöttem, hogy én valójában szeretem a majonézt, csak a bolti flakonos vacak nem is majonéz, csak az van ráírva. Úgyhogy mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki, mert a padlizsánkrémben is érezhető volt a különbség. Ezerszer krémesebb és finomabb lett, mint a bolti majonézekkel. Pedig nagyon hasonló, mint a bolti társai :

Már csak a holnapi menüt kell kitalálnom, bár az eddigieket elnézve azt hiszem csak nyers sárgarépát fogunk enni egy kis salátával, hogy ellensúlyozzuk az előző napok kalóriabevitelét :).