Svéd(d)élet(t)

Az életünk Svédországban.

2019. augusztus 25.

Koppenhágától Malmöig 2 - Citytunneln, a malmöi metró

Ez egy igazi “clickbait” címre sikerült, lévén hogy Malmöben (még) nincsen metró. Azonban a város alatt megépített, annak teljes hosszában futó vasúti alagút mégis pontosan ezt a funkciót tölti be.

Az előző posztot ott hagytuk abba, hogy 2000-ben átadták a forgalomnak a Dániát és Svédországot a Kattegat tengerszoros alatt-felett összekötő Öresund hídat, ezzel közvetlen közúti és vasúti kapcsolatot teremtve a Skandináv félszigettel. (Az Öresund híd elkészülte előtt pl. a Malmöt a kontinenssel összekötő gyorsvonatok - mint például a Malmö-Berlin “Nils Holgersson” expressz, vagy a Malmö-Budapest “Csárdás” expressz előbb elment Trelleborg-ig, ott felhajtott a kompra, majd a németországi Sassnitz-nál partot érve folytatta útját a célállomásig.) 

Az újonnan épült hídon át Dániából érkező forgalom Lernacken-nél, Malmö délnyugati tengerpartjánál éri el a Skandináv félszigetet, de az akkor meglévő síneken csak meglehetősen körülményesen volt lehetőség Malmö központi pályaudvarának vonaton való elérésére: a hídról lehajtó vonatok a várost részben megkerülve, majd a Malmö-Trelleborg vonalra csatlakozva, a stockholmi irányból érkeztek meg Malmö Central-ba. Ez eléggé megnehezítette a forgalomszervezést, hiszen akár északkeletre (Stockholm vagy Göteborg felé), akár délnyugatra (Koppenhága felé) indult a vonat, ugyanazon az útvonalon kellett megérkeznie, majd visszafordulva távoznia Malmöből. 

 

citytunneln_01.jpgA Citytunneln és a kapcsolódó új pályák

Emiatt aztán már a híd tervezésével egyidejűleg, 1991-ben felmerült a malmöi vasúti hálózat átalakítása is. A Citytunneln névre hallgató projekt kivitelezését a tervek elfogadását követően végül 2005 márciusában tudták megkezdeni, és 10 évvel a híd átadása után, 2010 decemberében adták át a forgalomnak az új hálózatot. Ezzel a malmöi fejpályaudvar végül átmenő pályaudvarrá alakult, valamint ez a 300 000 lakosú város kvázi egy metróvonallal is gazdagodott.

Összesen 17 kilométer hosszban építettek teljesen új pályaszakaszt, melyből 6 km alagútként, a város központja alatt húzódik. A Dánia felől érkező vonatok az újonnan épült Malmö Hyllie állomásra futnak be. Ez a földfelszínnél mélyebben fekvő, de nyitott állomás elsősorban a közeli Svågertorp állomás funkcióját volt hivatott átvenni, de az eltelt időben már egy teljesen új városrész épült köré: bevásárlóközpontok, hotelek, irodák és egyre több lakóépület is.

Innen a felszín megbolygatása nélkül, két alagútfúrópajzs segítségével épült tovább a pálya Malmö Central felé, félúton kialakítva egy másik teljesen új, föld alatti állomást, Triangeln-t is. Hogy minél kevésbé zavarják meg a város életét a kivitelezéssel, ezért a 25 méter mélyen fekvő állomás építése szintén teljes egészében a felszín alatt zajlott, a két végénél épített aknák segítségével.

 

A meglévő főpályaudvar esetében azonban minden szempontból más megoldásra volt szükség. A fejpályaudvari épületet és felszíni vágányokat meghagyták, és mellette egy kilométer hosszban, “cut-and-cover” módszerrel (azaz a felszínről kiásva, majd utólag lefedve) építették meg az új, felszín alatti állomásrészt és az átmenő vágányokat. Természetesen a régi állomásépületet is részben felújították, majd a Glashallen névre hallgató modern, csupa-üveg átjáróval kötötték össze az új résszel.

 

A malmöi pályaudvar egyik nagy rejtélye számomra (várom a mozdonyvezetők kommentjeit a megoldásról), hogy habár egész Svédországban megtartották a hagyományos baloldali vonatközlekedést, de a Lund felől a pályaudvari alagútba befutó vonatok “hirtelen” jobbra tarts-ra váltanak, és onnantól így közlekednek tovább Triangeln-Hyllie-Dánia felé. (Mint az előző részből kiderült, az Öresund hídon már jobboldali a vonatközlekedés.) Keresztezik egymást a sínek? Hol? Hogyan?  

A teljes építkezés során nem történt egyetlen súlyos baleset sem. Végül 2010. december 4-én, fél évvel a tervezett határidő előtt - ilyen is csak Svédországban fordulhat elő -, elkészült a Citytunneln projekt, és egy héttel később, a menetrendváltással egy időben átadták a forgalomnak és a nagyközönségnek. A tervezéskori (2001-es) árakon 9,5 milliárd koronásra tervezett, de a tényleges költségek összesítése alapján végül csak 8,5 milliárdba kerülő projekt - ilyen szintén csak Svédországban fordulhat elő - finanszírozásában a svéd állam (a közlekedési hatósága által képviselve), és a Statens Järnvägar (svéd állami vasúttársaság) együttesen kb. 6 milliárddal, Malmö városa 1 milliárddal, és Skåne megye 800 millióval vett részt, illetve a maradék 700 millió koronát az EU finanszírozta.

Ha pusztán a menetidő nyereséget nézzük Malmö Central és Københavns Hovedbanegård között, akkor az csupán 2 perccel csökkent az eredeti 35-höz képest - itt sokkal fontosabb, hogy lényegesen megnövekedett az áteresztő kapacitás a két pályaudvar között. De a Triangeln és Hyllie környékén lakóknak ez már bő 15-25 perc előnyt jelent, ami rendkívüli módon felpezsdítette a két város közötti gazdasági kapcsolatokat is, sokan járnak át vásárolni, dolgozni, szórakozni. Illetve amint arra a cím is utal, Malmö városa is kapott egy hatékony tömegközlekedési lehetőséget, hiszen az egymást pár percenként követő különféle vonatokat a bérlettel rendelkezők ugyanúgy igénybe tudják venni, mint a városi buszokat.

Érdekesség: A Citytunneln vonalán nem járhatnak teherszállító vonatok, sem dízel meghajtású szerelvények (bár ez utóbbi nem is nagyon van már a svédeknél). Ezen kívül pedig kizárólag olyan vonatok használhatják az alagutat, amelyeken van vészfék-felülbíráló rendszer (nem tudom, mi lehet a pontos neve), azaz a mozdonyvezetőnek lehetősége van akkor is továbbhaladni, ha valaki meghúzta a vészféket, annak érdekében, hogy ne a zárt alagút közepén álljon meg a vonat.

A fejlődés persze nem állt meg a Citytunneln-el, már folyamatban van a következő lépcső: a vasúti pálya négyvágyányosra bővítése Lund-ig, majd később Hässleholm-ig. Illetve tervbe van véve, hogy a koppenhágai metró egészen Malmö-ig közlekedjen.

 

citytunneln_19.jpg

Magyarként persze a legérdekesebb része az egésznek az, hogy “olcsóbban és hamarabb elkészült”. Nos, szerintem az egész projekt nagyon jól jellemzi a svéd gondolkodást. Először is ha valamit fejlesztenek, akkor azt csak komplett rendszerben érdemes csinálni. Nem lehet kétemeletes tengeri hidat építeni csilliárdokért úgy, hogy a szárazföldön ne fejlesszék hozzá a fogadó infrastruktúrát, figyelembe véve a várható jövőbeli igényeket is. Továbbá a kivitelezés során a megrendelő szorosan és proaktívan dolgozott együtt a kivitelezőkkel, hogy megelőzzenek minden problémát, és fennakadás nélkül megtervezzenek minden előre nem látott részletkérdést. Ennek részeként már eleve olyan kivitelezőket bíztak meg, akik egyaránt képesek tervezni és építeni is, így nincs egymásra várás és egymásra mutogatás.

Kifejezett szempont volt az is, hogy ismert és kipróbált technológiával dolgozzanak, és ne akarják feltalálni a spanyolviaszt. Ezzel együtt mindenben a legjobb műszaki megoldásra törekedtek, és a gazdasági kérdések csak másodlagos prioritást élveztek. Az eredmény minden tekintetben magáért beszél.

Források:
https://www.sweco.se/vart-erbjudande/arkitektur/infrastruktur/citytunneln-malmo/
https://www.nyteknik.se/bygg/malmos-tunnel-en-miljardsucce-6423793
https://sv.wikipedia.org/wiki/Citytunneln

NRebeka Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://svedelet.blog.hu/api/trackback/id/tr6915024230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.