Svéd(d)élet(t)

Az életünk Svédországban.

2019. május 03.

Valborg éjszakája, avagy éljen május elseje!

Május elsejét mi a munka ünnepének hívjuk, és bátran ki merem jelenteni, hogy ez Magyarországon minden, csak nem ünnep. Idősebbeknek a kötelező május elsejei brigádfelvonulás jut róla eszébe (na meg ugyanezen felvonulás grandiózusabb moszkvai változatának megtekintése a tévében), kevésbé időseknek az, hogy baromi drágán baromi rossz virslit lehet venni a ligetben, miközben politikusok hülyeségeket beszélnek, a legfiatalabbaknak meg maximum az, hogy nem kell iskolába menni.

Furcsa módon pont Svédországban, ahol igazán nagy hagyományokkal rendelkeznek a munkás szakszervezetek és ezek a mai napig is jó összhangban működnek a sokat szidott liberalizmussal, nos itt éppenséggel nem a munka ünnepét ülik meg ilyenkor. Hanem szívből ünnepelnek!

Svédországban április 30-ának estéje a Valborgsmässoafton, magyarul Valborg éjszakája, május elseje pedig tulajdonképpen ennek a pihenőnapja. Valborg egyébként nem más, mint Szent Walpurgis, a 8. századi Wessex-ben élt apáca svéd neve, szóval igen, aki a Walpurgis éjjelére asszociált, az jó helyen jár. Persze az ünnepnek ez a hivatalos neve több mint ellentmondásos: alapvetően egy pogány ünnepről van szó, amit mégis egy szentről nevezett el az az egyház, amelyik a leginkább üldözte a boszorkányokat, miközben a másik közkeletű elnevezése április 30-ának a Boszorkányszombat, vagyis Witches Sabbath - amiben pedig nehéz nem észrevenni egy másik nagy vallás szent napját… de ez messzire visz, mi maradjunk csak Valborg-nál. Igaz, a vikingek első, lindisfarne-i támadása alig 14 évvel Walpurgis kisasszony halála után történt, tehát skandináviában aligha az ő nevében gyújtottak örömtüzeket.

Április 30-a ugyanis a tél utolsó napja, és annak az ünnepe, hogy megérkezett a nyár (hagyományosan tehát leginkább a busójárással vannak közös gyökerei). És hát a svédek amennyire zokszó nélkül elviselik a hosszú és sötét teleket, annyira felszabadultan tudnak örülni annak, hogy végre mégiscsak elmúlt. Szóval ez tulajdonképpen egyfajta újév-ünnep, és valljuk be, több logika van benne, mint december 31-ében.

Magyar szemmel persze kicsit késői időpontnak tűnhet a tél elmúltát május 1-én ünnepelni, de ne feledjük el, hogy Svédország boooooorzasztó hosszan nyúlik el északra. Malmö környékén sem szokatlan egy áprilisi havazás, de nem kell sokkal Stockholm fölé menni ahhoz, hogy ilyentájt még elég biztonságos legyen a befagyott tavak jégen ünnepelni. Idén itt nálunk pl. úgy húsvét környékén döntöttek csak úgy a növények, hogy most már elég meleg van a kizöldüléshez, addig teljesen kopasz volt minden. És jellemző a végletességre, hogy egyből olyan száraz meleg lett, hogy csak a mi közvetlen környékünkön is három akkora erdőtűz lobbant fel, hogy napokig helikoptereket kellett bevetni az oltáshoz.

Ugyanakkor a tűzgyújtás éppenséggel valborg ünneplésének elsőszámú módja. Ezen az estén országszerte máglyákat építenek (valborgseld, valborgsmässobål, majbål, majkasa, majbras - ezek a svéd szavak mind-mind máglyát jelentenek), és a sötétség leszálltával meggyújtják őket. Ami kötődhet a tél elűzésének rituáléjához, illetve egyfajta termékenységi varázslathoz is (akárcsak a frissen felásott termőföld áldozati vérrel való locsolása), de van egy egészen praktikus oka is: Ez a nap hagyományosan az addig bezárva tartott haszonállatok szabadba való kiengedésének ideje is, és a télről megmaradt, mostanra használhatatlanra száradt takarmányt egyúttal elégették, plusz ezek a tüzek ráadásul még a vadállatokat is távol tartották a jószágtól.

Persze egyetlen ünnep sem telhet el ivás nélkül, de a hozzá tartozó ideológia csaknem megkérdőjelezhetetlen: a vikingek úgy tartották, hogy részegen kerülhetnek a legközelebb isteneikhez. Ki gondolta volna, hogy pár száz évvel később a viking leszármazottak harc nélkül, szép csendben sorba állnak majd a Systembolaget kasszáinál annak érdekében, hogy isteni közelségbe jussanak?

Érdekes egyébként, hogy Valborgsaftont a svédeken kívül a finnek, a lettek és az észtek ünneplik, de pl. a norvégoknál inkább a boszorkányos változat, a Häxsabbat a népszerű. Nyilván, hiszen Norvégia hegyeinek legmagasabb csúcsára igyekezett ilyenkor minden boszorkány, hogy láthassa az istennőket: Freja-t, oldalán egy vaddisznóval, valamint Hyndla-t az ő farkasa kíséretében. Na ehhez a látványhoz biztosan nem keveset kellett inni...

De akárhogy is hívják ezt az ünnepet, és akárhogy kutatjuk az eredetét és szokásait, annyi bizonyos, hogy a svédeknél órára pontosan meg lehet mondani, hogy mikor van nyár: április utolsó éjszakájától az augusztus 15-i iskolakezdésig.

NRebeka 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://svedelet.blog.hu/api/trackback/id/tr9314800604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2019.05.03. 10:08:02

Ez egyrészt mind így igaz (idén pont háttér-ügyeletes voltam a stockholmi kijózanítóban, volt is szép nagy forgalom...).

Másrészt maga a május elseje azért a Walpurgis-éjtől függetlenül is egy élő és politikai töltetű ünnep.
A szakszervezetek (főleg az LO) és a különféle (jobbára baloldali) pártok felvonulásokat, beszédeket tartanak, és ezekre lelkesen el is mennek az emberek.

Sőt, nálunk Skarpnäckben magát a Walpurgis-éji tűzgyújtást is az Unga Örnar (a szociáldemokraták ifjúsági szerevzete) szokta szervezni. Mondjuk azt nem tudom, hogy ez országosan jellemző-e, vagy csak én lakom egy szokatlanul vörös környéken. :-)

NRebeka 2019.05.08. 19:07:47

@α Ursae Minoris: Nálunk az ezévi rendezvények eléggé pártfüggetlenek voltak, de tavaly ilyenkor még nem voltunk itt, úgyhogy nem tudom ez mennyire általános :)

A kijózanítóban ilyenkor nem lehet semmi egy műszak....Mindig megdöbbenek, hogy milyen rövid idő alatt milyen mennyiségű alkoholt tudnak meginni a svédek, és, hogy mennyire nincsenek tekintettel a "nem keverünk mindent össze-vissza" szabályra.