Loading...
Loading...

Svéd(d)élet(t)

Az életünk Svédországban.

2018. május 06.

A svéd tavasz

Hivatalosan is megérkezett a tavasz Svédországba. Ez alatt azonban nem elsősorban a meleg időt kell érteni, hacsak azt nem, hogy a reggeli időjárás-jelentésben egyre ritkábban lehet mínuszokról hallani. Persze azért ez odafent északon van. Nálunk mindennaposak a napközbeni 18-22 fokok is. Ami igazán szép teljesítmény a reggeli hőmérséklethez képest. Tegnap hajnali háromnegyed hatkor például arra ébredtünk, hogy a lassan kizöldülő fákon a szikrázó napsütésben hangosan csivitelnek a madarak - ehhez képest eléggé mellbevágó volt azt látni, hogy mindössze 1,5 fok van odakint. Hát igen, a magyar viszonyokhoz képes itt kb. egy hónapos csúszásban van a természet. A fák nagy része még csak most bontogatja a leveleit, és a nárciszok után nagyjából most kezdenek nyílni a tulipánok.

Na de akkor mi teszi hivatalossá a tavaszt, ha nem a meleg, nem is a rövid éjszakák, sem a virágba boruló kiskertek? Nos: a kerti grill akciók.

Teljesen mindegy, hogy a szupermarket akciós újságja kerül a kezünkbe, vagy a műszaki áruházé, esetleg az IKEA-é. Mindegyik oldalakon(!) keresztül kínálja a különféle kerti grilleket és a hozzá való “szerszámokat”. Mintha egész Skandinávia egyetlen hatalmas grillpartyra készülne, ráadásul valószínűleg az előző évben használt grillsütők a hosszú tél során mind egy szálig elporladtak :)

Természetesen mi sem maradhattunk ki, és bevásároltunk egy szimpatikus (és csak közepesen hatalmas) készséget. De azért máshogy is megünnepeltük a tavaszt. Szokásunkká vált, hogy minden évben, nagyjából az évfordulónk környékén elutazunk valahová pár napra. (Így jutottunk el pár éve Stockholmba, és szerettünk bele ebbe az országba.) Ebben az évben Krakkó volt a cél, ahol ugyan jártunk már egyszer, de mindenképpen vissza szerettünk volna még jönni - szégyen vagy sem: leginkább ismét végigenni a lengyel konyhát. Már legutóbb is olcsóbbnak találtuk a várost a magyar árakhoz képest, most pedig minden egyes alkalommal keveselltük a számla végösszegét, mivel annyira megszoktuk már a svéd vendéglátóhelyi árakat. Mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer menjen el Lengyelországba, és egye halálra magát, mert isteni dolgaik vannak. A főbb látnivalók minden turistainfós oldalon fent vannak, ezért én most csak 3+1 dolgot emelnék ki .

Az első a szállásunk, ami mindkét látogatásunkkor az Amstra apartmanokban volt. Ezek luxusszínvonalú lakások, a főtértől max. 5-6 perc sétára, mindenféle extrával, de olcsóbban, mint a hasonó helyen lévő 3 vagy 4 csillagos szállodák. Minden reggel a szobához hozzák a friss, bőséges és isteni reggelit, és egyébként is nagyon segítőkészek, az exkluzív Mercedes-es reptéri transzfer szolgáltatásuk pedig igen hasznos, ha az ember gépe este 11-kor száll le. A weboldaluk itt található : http://www.luxuryapartments.com.pl/. (Az oldal angol nyelven is félig lengyel, mint szinte az összes lengyel weboldal. De szerencsére a booking.com-on is megtalálhatóak.)

A második a krakkói repülőgép múzeum. Ha az embert kicsit is érdeklik a repcsik - és mindenféle érdekes katonai eszköz (pl. azok a hatalmas szovjet rakéták, amikkel annak idején még az U2-es kémrepülőket is sikerült leszedni), akkor érdemes ide ellátogatni. A turisztikai honlapokon méltatlanul hátra sorolják, pedig inkább ide mennék vissza, mintsem, hogy főtéri Starbucks kávézóban szelfizgessek… de hát ízlések és pofonok. :) A szintén csak félig angolosított oldaluk itt található : http://www.muzeumlotnictwa.pl/indexen.php.

A harmadik - de a mi szempontunkból talán az első - egy étkezde, amit bár étteremnek nem neveznék, inkább kifőzde jellegű, de mi lényegében emiatt jöttünk vissza Krakkóba, és csak ide jártunk, mert zseniális dolgaik vannak, nagyon olcsók és leginkább a helyiek veszik célba (ez mindig jó jel). A honlapjukon (http://www.polskie-smaki.pl/en/) a menü is fent van, de érdemesebb a helyszínen, látvány alapján választani. Pár percre vannak csak a főtértől, és abszolút megéri betérni legalább egyszer (mármint minden nap egyszer). Botrányos a kiszolgáló lányok műanyag kalapja, és néha a zene is, ami szerencsére csak halkan szól a háttérben, viszont gyönyörű az étterem hátuljában található ólomüveges mennyezeti ablak. Bár mi jellemzően nem azt néztük, hanem félig az abroszra borulva haldokoltunk teli hassal :)

És a plusz egy (ami kettő): két pici, de annál jobb kávézó. Az egyik a Via Caffe a Kazimierzben, a másik pedig a Żarówka Cafe a főtértől pár méterre, egy társasház belső udvarán. A kávé mindenhol finom volt, de leginkább a sütik miatt mennék vissza. :)

A pár nap Krakkó után rögtön magára hagytam Viktort és a svéd tavaszt, egy magyarországi fogorvos látogatás miatt. Régóta szerettem volna megcsináltatni a fogaimat, és erre most sikerült is sort keríteni. Viszont Svédországban sajnos a fogorvos nagyon drága mulatság, így a négy (fog)koronát annyiból úsztam meg (repjeggyel, autóbérléssel minden egyébbel), mint amennyibe itt 1 került volna. Ráadásul így összeköthettem némi család- és barátlátogatással, fodrásszal és egyéb hasznos dolgokkal is.

Érdekes volt két teljes hetet otthon, “Kelet-Európában” tölteni, sok esetben éles volt a kontraszt. Az emberekből árad valami alapvető, megmagyarázhatatlan feszültség, ahogy a negativitás és a pesszimizmus is. Egyszerűen semmi sem jó, és senkiről nem lehet még véletlenül sem valami pozitívat feltételezni. Az utcákon senki sem mosolyog, a bolti eladók mogorvasága pedig egészen elképesztő. A végére már próbáltam minél szélesebb mosollyal (mikor már volt fogam...) köszönni, de szinte senki nem vette a lapot, legfeljebb néhányuk visszaköszönt. Haladás. :)

Szóval jó volt utazni, de még jobb volt “otthonról hazajönni”, a pozitív emberek, a száguldó vonatok, és a pázsitot non-stop kincstári rendezettségben tartó automata fűnyírók világába.

Ezt a benti ücsörgés helyett a virágültetés, és teraszbútor-vásárlással ünnepeltük. Mivel sosem látott csúcsokat döntöget a kánikula (akár 24 fok is van), ezért épp itt volt az ideje a paradicsom- és eperpalánták kihelyezésének, és úgy egyáltalán a komplett terasz indokolatlanul sok pénzből való felvirágozatásának. Mivel csak 10 négyzetméter az egész, ezért nem igényelt heroikus erőfeszítéseket, de cserébe virágtengerben és madárcsicsergésben reggelizhetünk hétvégente, egészen az ősz beköszöntéig.

A macska is bezsongott a tavasz láttán, úgyhogy muszáj minden nap kiengednünk. Ez alapvetően nem lenne furcsa egy macska számára, de ő - néhány bakonyi csavargást leszámítva - eddigi teljes 4 évében benti macska volt, így kicsit tartunk tőle, hogy baja esik, vagy elkóborol. Eddig némi, szomszéd macskával való pofozkodáson kívül semmi különleges nem történt, hacsak az nem számít annak, hogy két alkalommal nyakig vizesen és sárosan jött haza (és igen, az első útja ilyenkor a hosszú szálú, krémszínű szőnyegre vezetett), és pár kullancsot is kiszedtünk már belőle. Viszont elkóborlás ellen beszereztünk neki egy GPS nyomkövetőt, amit a macska is utál, valószínűleg a szomszédoknak is nagy derültséget okoz, viszont Viktort megnyugtatja és az is valami :)

NRebeka Szólj hozzá! vásárlás időjárás utazás mindennapok Krakkó

A bejegyzés trackback címe:

https://svedelet.blog.hu/api/trackback/id/tr713896332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.