Az életünk Svédországban.

Svéd(d)élet(t)

Egy jó ok arra, hogy letegyük Svédországban az autót

2017. augusztus 20. - NRebeka

A svéd vonatok már akkor is nagyon tetszettek, mikor még csak turistaként jártam az országban. Igen, tudom, hogy eddig egy Kelet-európai kő alatt éltem, de a MÁV-on nevelkedett lelkemnek igazán jót tett egy kis svéd vonatozás. Nemcsak a tisztaságuk, hanem a gyorsaságuk is lenyűgözött, habár a pontosság terén még messze járnak a japán etalontól. :)

A magyarországi 3 fő vasúti szereplővel (MÁV, GYSEV, Rail Cargo Hungaria) szemben a svédeknél összesen 27 vasúti társaság üzemel (aki rendelkezik is szerelvénnyel), ezzel a másodikak Európában a britek mögött. Az erős piaci verseny ellenére minden cég fenn tud maradni, mivel a legtöbbjük különböző szakaszokat fed le és eltérő igényeket elégít ki. Példának okáért a Stockholm Arlanda reptérről a városközpontba futó vonalat is egy magáncég üzemelteti a modern és gyors Arlanda expresszekkel. Habár a szerelvények újnak tűnnek (a laikus szemlélőnek), mégis lassan a 20. évüket töltik. A szerelvények maximális sebessége egyébként 200 km/h, és a közel 40 km-es utat pontosan 20 perc alatt teszik meg. Pontosságuk, kiszámíthatóságuk és gyakori indulási idejük (15 percenként) vonzóvá teszi őket a meglehetősen borsos jegyár ellenére is ( ~ 14.400 Ft egy retúr jegy).

arlanda.png

 

Azonban nem ez, a mindössze 40 km-es szakasz a legrövidebb, privát cég által üzemeltetett vonal; ezt a címet a MLJ mindössze 7 km-es hosszúságú szakasza nyerte el, ami a tehervagonok útját biztosítja a hajóra rakodásig a malmöi kikötőbe. Aki tehát erre küldené a szállítmányát, annak külön szerződnie kell az MLJ-vel is.

A rengeteg különböző vasúti társaság természetesen rengeteg különböző elnevezést eredményezett a vonatok tekintetében. A Magyarországon megszokott (viszonylag egységes) személyvonat-gyorsvonat-sebesvonat-InterCity elnevezések alapján gyorsan fel lehet mérni az adott vonat szolgáltatásait és színvonalát. Ezzel szemben a svédeknél több, mint 35 féle elnevezés létezik (a különböző társaságok különböző nevekkel illetik vonataikat), így ember legyen a talpán, aki ebben a rendszerben naprakész az ország minden területére vonatkozóan. A legtöbben a saját környezetükben található hálózatot ismerik és használják, a többivel rendszerint csak a kirándulások alkalmával találkoznak. Sokan hátránynak is tartják ezt a széttagoltságot, de a legtöbb utasnak ez nem tűnik fel, mivel nem a társaság alapján választ vonatot, hanem az utazási idő és a jegyárak függvényében. Mivel a jegyvásárlási rendszer jól átlátható, egységes és akár a buszjegyünket is megvásárolhatjuk itt, ezért nem okoz problémát a tájékozódás még egy külföldinek sem.

A széttagoltság miatt én csak a Skåne megyei vasúti közlekedésről tudok hitelesen beszámolni. Az egyetlen negatívum az (ahogy más fentebb is említettem), hogy a vonatok sokszor késnek, azonban a tájékoztatás mindig kielégítő és pontosan érkezik. Értem ezalatt azt, hogy ha 30 percet késik a járat, akkor 30 percről tájékoztatnak már az első körben is, és nem játsszák azt, amit a MÁV, hogy a szerencsétlen, peronon váró utast először 5, majd 10, majd 30, majd 60, majd 90 perces késésről informálják, természetesen mindig csak akkor szolgálva új infóval, mikor az előzőleg bejelentett késési idő pár perccel már lejárt.

És akkor a pozitívumok :

A kalauzok kedvesek, mosolyognak, és teljesen segítőkészek. A bérlet egy plasztikkártya, amit csak beolvasnak, majd mosolyogva mennek tovább. Legutóbb Viktor havi bérletét véletlen nem vonat, hanem busz használatra töltötték fel. Ezzel akkor szembesül, mikor reggel, munkába menet a kalauz szólt neki, hogy érvénytelen a bérlete. Viszont ahelyett, hogy megbírságolta volna inkább elmagyarázta neki, hogy hol lehetett a félreértés, majd elengedte azzal, hogy írassa át (!) vonatra. Így Viktor besétált a jegypénztárhoz, és nagyjából 1 perc alatt vonatbérletet csináltak a buszbérletből. Azért megnézném, hogy Magyarországon mikor engedne el egy ilyennel a kalauz, és milyen képet vágnának, ha besétálnék a pénztáros nénihez, hogy ugyan, tessék már átírni a Volán bérletem MÁV-ra :). 

A mosdók tiszták, van WC-papír, papír kéztörlő, folyékony szappan. Útközben is takarítják őket, soha nem láttam még kifolyni a használt kéztörlőket szemetesből, vagy soha nem kellett még zsepit vadásznom a táskámból papír hiány miatt. És persze nem mondják azt, hogy a mosdót nem lehet használni, mert fel sincs töltve a víztartály.

Gyors és környezetbarát. Nem éri meg autóba ülni, mert vonattal is ott vagyok annyi idő alatt, vagy még gyorsabban is, és közben nem is szennyezem a környezetet. (Igen, itt ez is szempont. A vonatokon és a jegyeken is külön piktogramokkal köszönik meg, hogy környezetbarát “Miljömarkt” módon utazol.) Magyarországon a kényelmetlen utazási körülmények és a lassúság miatt én nem utaztam az elmúlt években vonattal, ezért a svéd jegyárakat drágának tartottam, de most az összehasonlítás kedvéért megnéztem. Átlag vasútvonal, 120 km, másodosztály. Magyarországon 3035 Ft a jegyár, Svédországban 111 kr (~ 3552 Ft). A színvonal különbséghez képest nem túl nagy az ár különbség.

Ha már a gyorsaságról beszélünk, akkor ehhez hozzá tartozik a sebesség is. A magyar vonalakon nem a szerelvények teljesítménye, hanem a pálya minősége korlátozza a sebességet. Itt szerencsére ilyen probléma nincsen, 160-210 km/h-s sebességgel haladhatnak nyílt pályán a szerelvények, ezzel kenterbe verve az autókat (itt az autópályán megengedett legnagyobb sebesség 120 km/h).

Ide jó példa a stockholmi gyors, ami a Malmö-Stockholm közötti ~613 km-es utat 4 és fél óra alatt teszi meg (megállókkal, utascserével együtt), míg ugyanez autóval, megállás nélkül 5 óra 50 percet vesz igénybe. Ezen a vonalon az SJ a X2000-es gyorsvonatokat használja, aminek a megengedett maximális sebessége 210 km/h. A jegyek egy útra 475 koronától kezdődnek (kb. 15 200 Ft),  de ha ezt drágállanánk, akkor utazhatunk egy másik cég vonataival is, akik kereken 5 órás menetidőt, és 150-200 koronától kezdődő jegyárakat kínálnak.

dsc_6992.jpgSJ X2000 vonatot nem egyszerű menet közben fotózni :)

sj_x2_in_snow_jonsered_2007-01.jpgSJ X2000 szerelvény

30031102044_168baeb424_z.jpgSnälltåget, a lassabb alternatíva

 

A csendes fülkék. Ide csak az ülhet be, aki csendben elfoglalja magát, tanul, olvas, stb. Itt nem lehet hangosan zenét hallgatni, telefonálni, mert kiküldenek. Imádom ezt a helyet, szerintem pont az olyanoknak találták ki, mint én. Azoknak, akik a falra másznak attól, hogy a szomszéd ülésen ülő teljes életét/előző esti kalandjait végig kell hallgatniuk, vagy attól, hogy egy (un)szimpatikus emberke fülhallgató nélkül hallgat zenét a telefonjáról. Mondjuk itt az első esettel még vonaton nem találkoztam, de az olvasáshoz jól jön a teljes csend. Konnektor minden általam használt vonaton van, Wi-Fi pedig a nagy többségükön. Internet hozzáférést a Skånetrafiken a buszain is biztosít, ahol a felhasználási limit 200 MB utanként.

A vonatok legnagyobb része akadálymentesített. Ha mégsem tudna a mozgássérült utas egyedül leszállni, akkor jelezni kell a kalauz felé a szándékot, aki jelez az állomásnak, ahol már várni fogja egy, az állomáson dolgozó alkalmazott a vonatnál az utast, hogy leemelje/lesegítse. 

Nagy előterek vannak, és a bőséges hely a csomagoknak. Minden vagonban van megfelelő méretű hely a nagyobb poggyászoknak is, így nem kell az ülés mellett hagyott utazóbőröndön keresztül esni, és le lehet ülni, mert nem foglal el egy csomag és a gazdája (indokolatlanul) egy négyes ülést.

Az utazóközönség nagyon vegyes a vonatokon a déli országrészben. Sok a svéd utas is, de  (főleg a Dániát Svédországgal összekötő vonalakon) rengeteg bevándorlóval találkozhatunk. Ennek ellenére is tiszták a vonatok, nincs szétdobált szemét és mindent vastagon elborító kosz. Az egyetlen zavaró tényezőt számomra ezeken a vonalakon (az utazóközönség részéről)  azok az asszonyok jelentik, akik hatalmas, csíkos-kockás, megtömött szatyrokkal utaznak, és úgy néznek ki, mint Mo-on a vásározó cigányok ( nem pejoratívan írom ), és fogalmam sincs, hogy hova vihetik azt a rengeteg cuccot folyamatosan. Ők is csak azért zavarnak, mert valamiért mindig az ajtóban állnak meg az összes cuccukkal együtt, és nem lehet tőlük elférni.

A mi környékünkön alapvetően az SJ (a svéd nemzeti vasúttársaság) és a Skånetrafiken üzemelteti a járatokat (ide értve a buszokat is). A járatok, amivel találkozni szoktunk :

- A Stockholmba tartó vonatok, amik a mi állomásunkon megállás nélkül áthaladnak, de a peronon várakozók biztonsága kedvéért ilyenkor kb. 160 km/h-ra lassítanak ezek a 200 km/h körüli sebességgel közlekedő vonatok. Elég félelmetes, mikor elsuhan egy ilyen vonat mellettünk, míg mi a peronon állunk. Képeket fentebb tettem be róluk.

- A svédországi részen az SJ által üzemeltetett Öresundstågok, amik gyorsabb személyvonatok. A magyarországinál mindenképpen gyorsabbak, 180 km/h körüli sebességükkel. Ezek a szerelvények jelentik a vasúti összeköttetést Dánia és Svédország között. Érdekességük, hogy mindkét ország áramhálózatával kompatibilisek (15 kV 16,7 Hz AC / 25 kV 50 Hz AC).

dsc_6997.jpg

 

- A Skånetrafiken tulajdonában álló Pågatågok, amik személyvonatként üzemelnek az ország déli területén, több megállóval, mint az Öresundstågok, és kicsit lassabb, 165 km/h-s sebeséggel. Minden járaton van működő és használható internetkapcsolat.

p_gat_g.jpgA Pågatåg-ok többféle szerelvénnyel közlekednek, felénk ilyenek járnak.

 

- Körsatåg, amit a KLT üzemeltet. Skåne megyében csak Kristianstadig járnak, viszont mindhárom szomszédos megyébe eljuthatunk velük. Viktor időnként ezzel jön, ha valamiért lekési a szokásos vonatát.

 krosa.jpgBár a szerelvény öregnek tűnhet, kívülről az otthoni Piroskákhoz hasonlít, belül viszont egy modern IC-re.

 

A személyszállító vonatokból a fenti típusok közlekednek a környéken, azonban a vasúti forgalom nem csak ezekből áll össze. Rengeteg tehervonat is közlekedik ezen a vonalon, rendszeresen halljuk őket elzúgni a városon keresztül (mi kb. 5 percre lakunk a vasúttól).

Itt tehát mind a napi ingázáshoz, mind a kirándulásokhoz találhatunk gyors és elfogadható árú tömegközlekedési-alternatívát. Mind küllemben, mind beltartalomban meggyőzőbbek számomra a svéd vonatok, mint a magyarországiak, és itt tényleg úgy érzem, hogy megéri letenni az autót az ilyen utakért cserébe.

A bejegyzés trackback címe:

http://svedelet.blog.hu/api/trackback/id/tr9512759210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

hidroponi 2017.08.21. 11:24:14

"A mosdók tiszták, van WC-papír, papír kéztörlő, folyékony szappan. Útközben is takarítják őket, soha nem láttam még kifolyni a használt kéztörlőket szemetesből"

értelmesebb lenne itthon a közmunkásoknak egy ilyen munka (teljes fizetéssel) mint éhbérért a füvet vakargatni naponta...

LiterCica 2017.08.21. 12:23:36

Jó, hogy délen olyan olcsó a vonat. Én tavaly Stockholmból Linköpingbe akartam utazni vonattal, 200 km retúr 800 korona felett lett volna másodosztályon. Autóval még egyedül is kijöttem a felénél kevesebbôl. Ahogy nézem idén sem lett olcsóbb. 500 alatt holnapra még átszállással személyvonatra sincs jegy, a közvetlen gyorsvonat meg most is akörül van. Ha az ember hetekre elôre tervez akkor kicsit olcsóbban ki lehet jönni. Szóval én maradok az autónál pedig szívesen vonatoznék.
Svédországban 25 éve utaztam utoljára vonaton, akkor még magyar vasutasként és ingyen. De most a hétvégén újra vonatra szállok. Ez sem volt olcsó pedig még az egyik utasnak a jegye kedvezményes:
900 km két személynek elsô osztály hálókocsival 4400 korona. Lehet, hogy ismét 25 év szünet jön.

enta selecta 2017.08.21. 13:14:47

Ami azt illeti, mi is találkoztunk egy jó fej kalauzzal, igaz Dániában.

A koppenhágai főpályaudvarról szerettünk volna eljutni a repülőtérre, de sajnos rossz vonatra szálltunk. Ez még nem lett volna probléma, de sajnos mire észrevettük, a vonat már kivitt a 6. zónába, míg a City Pass csak az első négy zónában volt érvényes. Kicsit kétségbe voltunk esve, majd pont ekkor jelent meg a kalauz, aki kérte a jegyeket. Elmagyaráztuk neki mi történt, amire ő elvette a jegyet, ráírt valamit tollal dánul, majd leszállt velünk a vonatról és megmondta mikor indul a következő vonat vissza a főpályaudvarra és melyik peronról. A jegyet és rajta az írást pedig mutassuk meg a kollégájának, és akkor nem lesz probléma abból, hogy abban a zónában már nem érvényes a jegyünk.

Persze utólag visszagondolva szinte lehetetlen eltéveszteni a vonatot. A repülőtérre a szürke színű Øresundståg jár, míg mi egy piros S-tog-ra szálltunk. Mellesleg utóbbin is van csendes rész.

Balazs111 2017.08.21. 13:26:33

Szerintem a leirtak pont azt tamasztjak ala, hogy a tobbi orszaghoz hasonloan, Svedorszagban sem eri meg sajnos letenni az autot... A leirt minoseg es szolgaltatasok szinvonala a vasuti kozlekedest illetoen nem nagy kulonlegesseg, a Nyugat-europai orszagokban ez igy mukodik. A problema nem is itt van, hanem az arakkal. Ahogy felettem is irtak, legtobb esetben 1 embernek is olcsobb kocsival utazni az adott tavon, mint vonattal. Egy csaladrol nem is beszelve... Ameddig egy csaladnak tobbszorosebe kerul vonatozni, mint beulni a kocsiba (a kocsi minden jarulekos koltsegevel egyutt), addig a vonat csak egy atmeneti szuksegmegoldas marad a szolgaltatas szinvonalatol fuggetlenul. Nem veletlen, hogy a nyugati orszagokban egy fore szamitva sokkal tobb kocsi van, mint Magyaroszagon, hiaba a sokkal jobb tomegkozlekedes. Aki, amikor csak teheti, megveszi a kocsit itt nyugaton is, hogy ne kelljen tovabb vonatozni, foleg ha csaladot alapit. Igy tobb Nyugat-Europaban toltott ev utan, nem erzem sokkal jobbnak e helyzetet, mint otthon... (leszamitva a szolgaltatas szinvonalat).

Berger Csaba 2017.08.21. 13:31:30

14400/40=360. Budapesti taxival 280 Ft/km.

incognito ergo sum 2017.08.21. 13:37:09

Stockholmban a HÉV is száznegyvennel megy a nyílt pályán :-/

incognito ergo sum 2017.08.21. 13:39:30

@LiterCica:

Az autózás költségeibe érdemes beleszámolni az amortizációt és a fenntartást is, akkor már 50 forintot közelíti a kilométerenkénti ár.

Kispangit 2017.08.21. 13:52:49

Na ezt a norvég vasútról most nem mondhatom el.
Oslo-Bergen, indulás 15.43. Vonat sehol. Táblán új idő: 16.00. Vonat sehol. Új idő: 16.20. Közben beáll a stavangeri szerelvény, és el is megy. 16.20: vonat sehol. Aztán bemondanak valamit norvégül, és aki érti, elkezd pánikszerűen levonulni a peronról. Táblára rákukk: át kell menni egy másik peronra. Lépcső le, lépcső fel. A vonat ott áll, felszállunk. Hál Isten, menetiránnyal szemben, de betűz a Nap, és az árnyékoló xart se ér. Az ablakon valami páraszerű dzsuva, amitől nem lehet normálisan kilátni. Bejön egy migráncs gyerek, és hosszú percekig azzal szórakoztatja a szemben ülő norvégot, hogy rossz helyre ült. Aztán kiderül, hogy ő nem tud olvasni. Bemondják (angolul is), hogy "51 percet késünk" - és ezt tartják Bergenig is, ami jó 7 óra. "Szembenorvég" lazán a lábainál helyezi el a hátizsákját, hadd essek át rajta, ha ki akarok menni. Másik "szembenorvég", egy 50-es szőkenő, hamar megunja, és keres egy nyugisabb helyet. Folyamatosan átjártak rajtunk a büfékocsi felé. Pár sorral távolabb honfitárs párocska; a pasi folymatosan az árakat szidta, amíg hallótávon belül voltam - és sutyiba rágyújtott az állomáson, a no-smoking-ragasz mellett. A pozitív viszont a wc: a norvégok kitörölték a mosdót maguk után. És ez az egész élmény 950 NOK per kopf csak oda (~31.000 FT)
Úgy egyébiránt meg: aki be akarja utazni Norvégiát, alvós kombival menjen, amiben meg tud aludni (szállodaárak maga a horror!), és pakolja tele kajával (ez mondjuk népi-nemzeti karakterünktől nem áll túl távol, szilvapálesz is mehet, este hűvös lesz). Másképp anyagi romlás.

NRebeka 2017.08.21. 14:33:11

@Balazs111: Igen, bizonyos esetekben (több főre, bizonyos utakra) jobban megéri az autó. Viszont vannak, viszonylatok (pl. a fent említett Malmö-Stockholm pont ilyen) ahol gyorsabb, és olcsóbb a vonat.
Elsősorban egyébként az iskolába/munkahelyre éri meg tömegközlekedni, mert a bérlet ára a benzinköltség harmada/negyede (szintén a mi esetünkben).
Az sem mindegy (és a "nyugati" ember ezt is figyelembe veszi), hogy mi mennyire terheli a környezetet.
@LiterCica: Sokat számít, hogy mikor foglal az ember. Ha 2 héttel előbb meg tudja venni a jegyet, akkor 495 kr, ha 1 nappal előtte, akkor 900 kr.
@Berger Csaba: Igen, de a stockholmi taxik nem 280 Ft/km áron szállítanak. A pontos tarifát nem ismerem, de van egy sanda gyanúm, hogy kicsit magasabb, mint a pesti. Egyébként pedig az időtényező is számít, a forgalom miatt taxival lassabb lenne (több, mint 40 perc).
@Kispangit: Igen, a késéseket jó lenne kiküszöbölni, de gondolom az ilyen hosszú vonalakon ha egyszer megcsúszik, akkor onnantól kezdve borul az egész. Ilyen vonalakon érdemes mérlegelni az autós utazást, mert ebben az esetben vonattal sem rövidebb (szembe a fent említett Malmö-Stockholm vonattal, ahol majdnem 1,5 óra a nyereség). Érdekes, hogy itt van még egy alternatíva, a repülő, ami Malmö-Stockholm útvonalon 491 kr (most kerestem rá). Ilyen távolságoknál már érdemes ezt az utazási formát is bevenni a körbe. Azt persze még bele kell számolni, hogy a reptéren várni kell + be kell jutni a városba.
Norvégia pedig sajnos nagyon drága, az ottani nyaralások árát nem az átlag magyar pénztárcájához szabták (pedig gyönyörű) :).

Párduc oroszlán gorilla... Makákó! 2017.08.21. 14:37:26

"A magyarországi 3 fő vasúti szereplővel (MÁV, GYSEV, Rail Cargo Hungaria) szemben a svédeknél összesen 27 vasúti társaság üzemel"

Csak a pontosság kedvéért, ha a teherszállító vasutakat is beleszámoljuk, Magyarországon is jóval több vasúttársaság van:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarországi_vasúttársaságok_listája

Személyszállító vasútból csak 4, ebből a nem-turistavasút a Máv-Start és Gysev

NRebeka 2017.08.21. 15:04:27

@Párduc oroszlán gorilla... Makákó!: Direkt nem 3 kizárólagos szereplőt írtam, hanem főszereplőket. A svédeknél a 27-es szám pedig azokra a társaságokra vonatkozik, akik rendelkeznek saját szerelvénnyel is, nemcsak szállítási engedéllyel. Sajnos utóbbiból összesített számot nem tudok mondani, ennyire nem vagyok tisztában a részletekkel és a teherszállítással.

fénycsepp 2017.08.21. 15:04:46

A kilencvenes években Németországban is lattam csendes fulkeket. Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor 22 éve megláttam az első ICE vonatot, na meg a kallerokat; egyszer nem vettünk ulojegyet, de sebaj, a kaller adott a vonaton, pótdíjazás nelkul.

ingyenebed 2017.08.21. 15:46:24

@incognito ergo sum:

a vonatba meg érdemes beleszámolni, hogy az adónkból tartják fenn.
Magyarországon fejenként 30 ezer ft/év az szja-ból a máv-ra jutó pénz, akár vonatozol, akár nem.
így már mindjárt más ugye?

én egyébként lpg-vel (gáz) járok, így a kocsi még olcsóbb, és környezetkímélő is.

a fenti 14400 ft-os 40 km árából én 900-1000 km-t megyek, ez két tank gáz ára. és nem perontól peroning visz a kocsi, hanem ajtótól ajtóig ugyebár. és nincs menetrend, nem tudom lekésni, és van saját csomagtartóm. :-)

A TÖMEGKÖZLEKEDÉS SEHOL NEM ÉRI MEG !!
MINDIG DRÁGA, MINDIG VESZTESÉGES.

nem azért tömegközlekedünk, mert olcsóbb mint az egyéni közlekedés, hanem mert muszáj.
ezért nem szeretem, ha valaki erkölcsi reklámot csinál a tömegközlekedésnek.
ha küldetéstudata van az illetőnek, akkor már inkább az egyéni mozgásszabadságot védje, arra mostanság egyre nagyobb szükség van.

weasel 2017.08.21. 16:38:55

@incognito ergo sum: Prémium kocsinál, akár 100 Ft feletti is lehet az 1 km-re eső költség.

cso zsi 2017.08.21. 17:03:50

@ingyenebed: ...és akkor a vonatot/buszt meg sem vettük. Pedig a jegyárak néha olyanok, hogy nem egy útra, hanem "örökbe" fizettem. :))))

FayRodisz 2017.08.21. 17:19:49

"és közben nem is szennyezem a környezetet."

A sötétzöldek mindig megnevettetnek. Máshogy szennyezed, csak ez neked magas.

FayRodisz 2017.08.21. 17:24:18

@hidroponi:

:))))

Hol érdekli a helyi fideszféreg polgármestert a vasút? Autóval jár, a mi költségünkön, a közmunkás meg helyette takarítja a háza előtt az utcát és azt is a mi pénzünkből.

incognito ergo sum 2017.08.21. 18:28:05

@ingyenebed:

A Mávot az adónkból tartják fenn, a svéd vasutat meg nem annyira.

incognito ergo sum 2017.08.21. 18:34:38

@ingyenebed:

Kicsit felülnézetből: LPG-vel még mindig csak a palack gáz árát számoltad. Az autózás legnagyobb tétele az amortizáció. Ha 500 ezerért megveszel egy lepattant fabiát és meg tudsz vele tenni még 50 ezer kilométert, akkor már csak 10 ft, de kell rá venned gumit, kell olajat cserélni, műszakira vinni (hohó, kirohadt a taposólemez, máris ugrik egy százas), hengerfejes lesz a szajha (veszünk egy bontott blokkot százért).

Az autózásért is fizetünk adóbevételinkből: az adott gépjárműforgalmat elhordó közúthálózat megépítése és fenntartása pénzbe kerül, sok pénzbe. Ezt mind adóból fizetjük. A svéd ember hosszú távon gondolkodik. Évekre, évtizedekre előretekint. Megtehetné, hogy autóval jár (svédországban a szakmunkások is relatív jól keresnek), de akkor bővíteni kell az úthálózatot, ami sok pénzbe kerül és az utakat az ő adójából kell megépíteni, és a végén egy (már nem bővíthető) bedugult városba fog megérkezni,

Ezért vannak tele az agglomerációban a HÉV-megállók biciklivel (azt, hogy tele "tele," úgy értsd, hogy ezrével), mert a svéd ember arra gondol, hogy kevesebb CO2-t bocsát ki, ha bringával és hévvel megy dolgozni. És lemond a pillanatnyi kényelmének egy apró szeletéről a hosszú távú jövő érdekében.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2017.08.21. 22:56:52

@ingyenebed: Azért a közúti közlekedést is dotálja az állam, és az lehet, hogy több, mint évi 30 ezer Ft.